EN [Fel]

TÁJÉKOZTATÁS

a 2011-03-11-i japán földrengés és szökőár miatt sérült fukushimai atomerőművek esetleges hazai hatásának folyamatos monitorozásáról az OSSKI-ban, illetve a sugársérült ellátással kapcsolatos legújabb OSSKI szakanyagokról

A 2011. március 11.-i japán földrengés és szökőár miatt leállított atomerőművek – de hazánkban bármilyen egészségkárosító mennyiségben reálisan nem várható – sugárszennyező hatásának kimutatására a hétvégeken normálisan szünetelő (csak folyamatos mintagyűjtésre és napi mintavételre korlátozott) levegő-aktivitási méréseket 2011. március 12. (szombattól) az OSSKI Lakossági és Környezeti Sugáregészségügyi Osztályán (LKSO) újraindítottuk, s az ünnepnapokon is folytatjuk.

Radioaktív jódizotópok a hazai levegőben március végétől már kimutathatóak, de - a jódizotópok igen rövid élettartama, azaz igen gyors lebomlása, valamint a Japántól való óriási távolság miatt - sok nagyságrenddel (milliószor) azalatt a szint alatt, hogy bármiféle egészségkárosító hatásuk legyen! Így a pajzsmirigyben való felhalmozódásuk csökkentésére szolgáló, a napi jódszükséglet mintegy ezerszeresét tartalmazó jódtabletták bevétele teljességgel indokolatlan, sőt veszélyes is lehet! A népesség csekély hányada ugyanis jódérzékeny, akik között a gyógyszerként bevett stabil jód esetenként súlyos mellékhatásokat is okozhat.

A jódprofilaxis (avagy pajzsmirigy-blokkolás) a csernobili reaktorbaleset után sem volt szükséges Magyarországon, jóllehet 1986 májusában nem csupán az OSSKI udvarán vett levegőmintákban, de az egész országból Intézetünkbe küldött élelmiszermintákban is jól mérhetőek voltak a radioaktív jódizotópok. Persze azok koncentrációja akkor sem érte el azt a szintet, amikor a jódprofilaxis egészségügyi hatóság általi ajánlását javasoltuk volna. Most - 25 év múltán - egy rendkívüli természeti katasztrófa okozott igen súlyos atomerőművi veszélyhelyzetet Japánban. Sugársérülés Csernobiltól hazánkban nem lépett fel . A japán katasztrófától sugárterhelés és egészségkárosító hatás hazánkban nem várható.

Ide kattintva a fentiekről részletesebben is olvashat Dr. Turai István a jódprofilaxissal és a jód-tartalmú készítményekkel kapcsolatos, Dr. Lenkey Gábor Hírlevelére adott válaszában. Tekintettel a jódprofilaxis értelmezését és rendeltetését övező félreértésekre, az anyagból kiemeltük a lent idézett táblázatot.

Jóllehet, a hazai lakosok egészségkárosodási kockázata – a japán atomerőművektől való hatalmas távolság lévén – sugárveszély miatt nem áll fenn, a hétvégi mérések ideiglenes helyreállítását az esetleges lakossági és média kérdések megnyugtató – folyamatosan, naponta elvégzett és regisztrált méréseken alapuló - megválaszolása érdekében szerveztük meg.

A március 12–től a mérési eredmények (dózisteljesítmény, aeroszol összes-béta aktivitás és gamma-spektrometria) - egyes nem jelentős mennyiségben megjelenő mesterséges izotópokat leszámítva - az OSSKI udvarán évek óta (minden munkanapon) mért értékek normál tartományának határain belüliek (Környezeti Sugárzási Szintek).

A sugárszennyezettség mértékének növekedése a leállított japán atomerőművek telephelyén igen jelentős, az erőművi dolgozók szigorú váltóműszakban (csak a legszükségesebb, korlátozott létszámban és időbeosztással) dolgozhatnak.

A hivatalos japán tájékoztatások alapján eddig egy atomerőművi (Fukushima-Daiichi telephelyen) dolgozó kapott kisfokú sugárterhelést amelynek mértéke (180 mSv) a sugárbetegség vagy sugárkárosodás kiváltására alkalmas értéknél jóval kisebb. Ez a dózis még a legérzékenyebb citogenetikai biodozimetriai módszerrel sem mutatható ki biztonságosan. Bővebb információ: Országos Atomenergia Hivatal (OAH) - Hírek és Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) - Japán Földrengés Hírek (angolul)

Japánban a környezeti dózisteljesítmény és sugárszennyezettség mértéke jelenleg az atomerőművektől 80 km sugarú zónán kívül csak jelentéktelen mértékben növekedett meg, amely kimutatható sugárkárosodás kiváltására nem képes. Erről 2011. március 16-án már sikerült személyesen megnyugtatni a Tokióból hajnalban hazatért s pár óra múltán már az Intézetünk portáján (!) jelentkező hazai turisták kis csoportját, továbbá telefonon és e-mailben is az aggodalommal teli érdeklődőket. Azóta kéttucatnyi Tokióból hazatért turista sugárszennyezettségét ellenőriztük kérésükre - kimutatható sugárszennyezettséget (a hajukon, a kezükön vagy a ruházatukon) egyetlen esetben sem találtunk.

Az inonizáló sugárzásokról és hatásaikról való általános tájékozódás céljából hozzáférhetővé tesszük az emberi sugárterhelés forrásaival és mértékével, a sugárhatások típusaival, a sugárvédelemmel és a sugárbalesetekkel (köztük részletesen a csernobili atomerőmű balesetének hazai környezeti hatásaival) foglalkozó tudományos-népszerűsítő szakkönyvet, amely 45 kérdésre adja meg a ma is érvényes válaszokat a Sugáregészségügyi ismeretek témakörben. Az olvasó tájékoztatást kap a lehetséges védekezési módokról, intézkedésekről és a lakosság teendőiről nukleáris (atomerőművi) baleset esetén, illetve arról is, hogy mi a különbség a jódprofilaxis és a golyvaprofilaxis között, illetve „Miért helytelen és elfogadhatatlan a < sugárfertőzés> kifejezés használata?” A könyv honlapunkon megtekinthető (és letölthető PDF állományként) az alábbi linken: sugegism.pdf .

Atomerőművi baleset, földrengés vagy más katasztrófa (például a sugárzó anyagok esetleges terrorista alkalmazása) kapcsán a sugársérült ellátással kapcsolatosan a meghatározó 16/2000 (VI.8.) EüM rendelet és a Prof. Köteles György szerkesztette Sugáregészségtan könyv (Medicina, 2002) mellett néhány új könyvfejezet és három útmutató áll rendelkezésünkre:

1. Sugársérült-ellátási hazai útmutatók:
1.1. Turai I.: Radioaktív anyagokkal szennyeződött személyek sugármentesítése (dekontaminálása és dekorporációja). OSSKI Módszertani Útmutató, 66 oldal, OTH Nyomda, Budapest, 2006. OSSKI Kiadvány (letölthető PDF dokumentum)
1.2. Turai I. (szerk.): Útmutató a Sugársérültek ellátásának minimum követelményeiről. 25 oldal, OTH Nyomda, Budapest, 2007. OSSKI Kiadvány (letölthető PDF dokumentum)
1.3. Kormányzati Koordinációs Bizottság (Turai I. szerk.): OBEIT Útmutató: „Sugársérültek kezelésének és ellátásának megszervezéséhez és gyakorlati lebonyolításához”. 28 oldal, OAH, Budapest, 2011 (nyomdában)

2. Sugársérült-ellátási legújabb hazai könyvfejezetek:
2.1. Turai I.: Nukleáris katasztrófák sérültjeinek ellátása. Major László szerk.: A katasztrófa-felszámolás egészségügyi alapjai. 15.3. fejezet, 250-259.old., Semmelweis Kiadó, Budapest, 2010.
2.2. Turai, I.: Terrorcselekmények sugárzó anyagokkal – megelőzés, felismerés, egészségügyi ellátás. XIV.4. fejezet, 852-856.old., Morvai Veronika és Ungváry György (szerk.): Munkaegészségtan, 3. kiadás, Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest, 2010.

Budapest, 2011. április 8.

Dr. Turai István s.k.
mb. főigazgató főorvos

Telefon: 06-1-482-2001
06-1-482-2002
turai.istvan@osski.hu

OSSKI


A kétféle "jódprofilaxis" értelmezése és jellemzői

Terminológia -
szinonímák
Rendeltetése,
célja
Szükséges napi
jódmennyiség
Szükséges
alkalmazási idő
Hol kapható?
Jódprofilaxis,
Jódpótlás,
Golyvaprofilaxis
Hiányos napi jódfelvétel pótlása20-200 µg/nap, életkorral arányosan nő1 tabletta/nap akár éveken átGyógyszertárban drogériában vásárolható
Jódprofilaxis,
Pajzsmirigyblokkolás,
Pajzsmirigy-blokkoló jódprofilaxis
Pajzsmirigy blokkolása
radiojódfelvétel veszélye esetén
12,5 mg újszülöttnek,
25 mg (fél tbl) 1 hónaptól 3 éves korig,
50 mg (1 tbl) 3-12 éveseknek,
100 mg (2 tbl) >12 éveseknek (terheseknek is)
1/4, 1/2, 1 vagy 2 tabletta egyszer!
Esetleg 2-4 napon át, amennyiben ezt a hatóság ajánlja
(de újszülötteknek csak egyszer!)
Központi döntés és intézkedés után
térítésmentesen kerül kiosztásra
- mielőbb be kell venni az
életkor szerinti egyszeri adagot!

Revízió: 2011-04-08

Valid HTML 4.01 Transitional