[Előző] [Fel] [Következő] |
Írta:
Medicina Kiadó, Budapest, 1993
Előszó | 7 |
Bevezetés | 9 |
1. Milyen sugárzásfajták és bomlástípusok ismeretesek? Mi a radioaktivitás és a dózis fogalma és egységei? | 11 |
1.1 Mi a radioaktivitás? | 11 |
1.2 Mi jellemző a főbb bomlástípusokra? | 11 |
1.3 Mit értünk aktivitáson? | 13 |
1.4 Melyek a legfontosabb dózisfogálmak és dózisegységek? | 14 |
2. Milyen hatást vált ki az ionizáló sugárzás az emberben? | 16 |
2.1 Mi a sugárterhelés, a sugárártalom, a sugárkárosodás, a sugárbetegség és a helyi sugársérűlés? | 16 |
2.2 Mi a determinisztikus és a sztochasztikus Sugárhatás? | 17 |
2.3 Mikor alakul ki a korai, illetve a késői sugárkárosodás? | 18 |
2.4 Mi jellemzi a korai sugársérülést? | 18 |
2.5 Melyek a sugárbetegség tünetei és szakaszai? | 19 |
2.6 Melyik a leggyakoribb sugársérülés? | 22 |
2.7 Milyen típusúak a késői sugársérülések? | 23 |
2.8 Melyek a determinisztikus jellegű késői sugárserülések? | 23 |
2.9 Mi jellemzi a sztochasztikus sugárhatásokat? | 24 |
2.10 Honnan tudunk a sztochasztikus sugárkárosodásokről? | 25 |
3. Melyek a lakosság sugárterhelésének főbb összetevői?Milyen forrásokból, mikor, mennyi sugárdózist kapunk? | 28 |
3.1 Melyek a természetes sugárterhelés fontosabb összetevői? Mekkora az átlagértéke a Földön és hazánkban ? | 28 |
3.2 Hogyan csökkenthetjük a radontól származó sugárterhelésünket? | 31 |
3.3 Eszleiték-e a természetes sugárterhelés kiugróan nagy értékeit a Földön?Tapasztaltak-e ezzel összefüggő egészségkárosodást? | 32 |
3.4 Miből ered a mesterséges sugárterhelés? Ez mennyire veszélyes az emberiségre? | 33 |
4. Mely sugárvédelmi alapelvek betartása garantálja a sugárkárosodások elkerülését? | 36 |
5. Miért helytelen és elfogadhatatlan a „sugárfertőzés" kifejezés használata? | 38 |
6. Mire hasznosítják Magyarországon az ionizáló sugárforrásokat és ez mekkora sugárterheléssel jár? | 41 |
6.1 Mire hasznosítják hazánkban az ionizáló sugárforrásokat? | 41 |
6.2 Mekkora foglalkozási és népességi sugárterhelést okoz a sugárforrások hazai alkalmazása? Ez mennyire veszélyes? | 43 |
6.3 Mennyiben tér el a sugárterhelés az országos állagtól a Paksi Atomerőműben és Paks környékén? | 45 |
7. Hogyan mérhető és értékelhető a hazai népesség környezeti sugárterhelése? | 47 |
7.1 Kik foglalkoznak a környezeti sugárzás és radioaktivitás ellenőrzésével hazánkban? | 47 |
7.2 Hogyan működik a Paksi Atomerőmű környezet-ellenőrző rendszere? | 48 |
7.3 Milyen mértékű a hazai lakosság természetes környezeti sugárterhelése? | 51 |
7.4 Miből származnak és mekkora jelentőségűek a hazai népességet érő mesterséges eredetű környezeti sugárhatások? | 53 |
7.5 Mérhetők-e ez idő tájt a katonai célú kísérleti atom-robbantásokból származó radioaktív anyagok a hazai lakosokban vagy az emberi szövetmintákban? | 56 |
7.6 Mekkora vélt, illetve tényleges veszélyt jelentenek az atomerőművek a népesség környezeti sugárterhelésében? | 58 |
7.7 Milyen mérések alapján s hogyan értékelhető a csernobili reaktorbaleset magyarországi hatása? | 59 |
8.Hogyan érhető el, hogy ne szennyezzék a környezetet a radioaktív hulladékok? | 69 |
8.1 Milyen arányban részesednek az atomerőművek az energia-, illetve a hulladéktermelésből? | 69 |
8.2 Mennyire aggasztó a radioaktív hulladékok képződésének mértéke? | 70 |
8.3 Milyen módszereket alkalmaznak a radioaktív hulladék biztonságos feldolgozására és tárolására? | 71 |
8.4 Mennyi radioaktív hulladék keletkezik hazánkban? Ez hova kerül végleges elhelyezésre, és jelent-e környezetszennyezési veszélyt? | 72 |
9. Mekkora az atomerőmű-balesetek kockázata, és milyen következményekkel jártak az eddigi nukleáris balesetek? | 74 |
9.1 Hogyan ítélik meg az emberek az atomerőművi nukleáris balesetek kockázatát, mit mutatnak az eddigi tapasztalatok és a reális becslések? | 74 |
9.2 Mi a különbség az üzemzavar, a baleset, a sugárbaleset és a nukleáris baleset között? Milyen következményei voltak az eddigi legsúlyosabb eseteknek? | 76 |
9.3 Mi jellemzi a különböző súlyosságú atomerőművi üzemzavarokat és baleseteket? Ezek mekkora veszélyt jelentenek a népességre? | 78 |
9.4 Mekkora az energiatermelés halálos kockázata a nukleáris, illetve a hagyományos erőművekben? | 81 |
9.5 Milyen mértékű egészségkárosodást okoztak és okozhatnak az eddigi nukleáris balesetek? | 81 |
10. Mi a teendő sugárbaleset esetén? | 83 |
10.1 Mikor van szükség baleset-elhárítási intézkedésre? | 83 |
10.2 Melyek a legfontosabb tömeges baleset-elhárítási intézkedések? Mekkora ezek hatékonysága és kockázata? | 84 |
10.3 Mi a jödprofilaxis és a golyvaprofikixis? Mikor és hogyan alkalmazandók ? | 86 |
10.4 Melyek a legfontosabb egyéni védekezési módszerek és eszközök sugárba leset esetén ? | 89 |
10.5 Mikor indokolt a sugársérültek orvosi ellátása? Hol kerülhet erre sor? | 90 |
10.6 Milyen további intézkedések válhatnak még szükségessé sugárbaleset esetén? | 91 |
Felhasznált irodalom | 93 |
Melléklet |