[Előző] [Fel] [Következő]

Sugáregészségügyi ismeretek

Sugáregészségügyi ismeretek

Írta:

Medicina Kiadó, Budapest, 1993


(oldalunkon a teljes könyv is megtekinthető - letölthető PDF állomány formájában)

Tartalomjegyzék

Előszó 7
Bevezetés 9
1. Milyen sugárzásfajták és bomlástípusok ismeretesek? Mi a radioaktivitás és a dózis fogalma és egységei? 11
    1.1 Mi a radioaktivitás? 11
    1.2 Mi jellemző a főbb bomlástípusokra? 11
    1.3 Mit értünk aktivitáson? 13
    1.4 Melyek a legfontosabb dózisfogálmak és dózisegységek? 14
2. Milyen hatást vált ki az ionizáló sugárzás az emberben? 16
    2.1 Mi a sugárterhelés, a sugárártalom, a sugárkárosodás, a sugárbetegség és a helyi sugársérűlés? 16
    2.2 Mi a determinisztikus és a sztochasztikus Sugárhatás? 17
    2.3 Mikor alakul ki a korai, illetve a késői sugárkárosodás? 18
    2.4 Mi jellemzi a korai sugársérülést? 18
    2.5 Melyek a sugárbetegség tünetei és szakaszai? 19
    2.6 Melyik a leggyakoribb sugársérülés? 22
    2.7 Milyen típusúak a késői sugársérülések? 23
    2.8 Melyek a determinisztikus jellegű késői sugárserülések? 23
    2.9 Mi jellemzi a sztochasztikus sugárhatásokat? 24
    2.10 Honnan tudunk a sztochasztikus sugárkárosodásokről? 25
3. Melyek a lakosság sugárterhelésének főbb összetevői?Milyen forrásokból, mikor, mennyi sugárdózist kapunk? 28
    3.1 Melyek a természetes sugárterhelés fontosabb összetevői? Mekkora az átlagértéke a Földön és hazánkban ? 28
    3.2 Hogyan csökkenthetjük a radontól származó sugárterhelésünket? 31
    3.3 Eszleiték-e a természetes sugárterhelés kiugróan nagy értékeit a Földön?Tapasztaltak-e ezzel összefüggő egészségkárosodást? 32
    3.4 Miből ered a mesterséges sugárterhelés? Ez mennyire veszélyes az emberiségre? 33
4. Mely sugárvédelmi alapelvek betartása garantálja a sugárkárosodások elkerülését? 36
5. Miért helytelen és elfogadhatatlan a „sugárfertőzés" kifejezés használata? 38
6. Mire hasznosítják Magyarországon az ionizáló sugárforrásokat és ez mekkora sugárterheléssel jár? 41
    6.1 Mire hasznosítják hazánkban az ionizáló sugárforrásokat? 41
    6.2 Mekkora foglalkozási és népességi sugárterhelést okoz a sugárforrások hazai alkalmazása? Ez mennyire veszélyes? 43
    6.3 Mennyiben tér el a sugárterhelés az országos állagtól a Paksi Atomerőműben és Paks környékén? 45
7. Hogyan mérhető és értékelhető a hazai népesség környezeti sugárterhelése? 47
    7.1 Kik foglalkoznak a környezeti sugárzás és radioaktivitás ellenőrzésével hazánkban? 47
    7.2 Hogyan működik a Paksi Atomerőmű környezet-ellenőrző rendszere? 48
    7.3 Milyen mértékű a hazai lakosság természetes környezeti sugárterhelése? 51
    7.4 Miből származnak és mekkora jelentőségűek a hazai népességet érő mesterséges eredetű környezeti sugárhatások? 53
    7.5 Mérhetők-e ez idő tájt a katonai célú kísérleti atom-robbantásokból származó radioaktív anyagok a hazai lakosokban vagy az emberi szövetmintákban? 56
    7.6 Mekkora vélt, illetve tényleges veszélyt jelentenek az atomerőművek a népesség környezeti sugárterhelésében? 58
    7.7 Milyen mérések alapján s hogyan értékelhető a csernobili reaktorbaleset magyarországi hatása? 59
8.Hogyan érhető el, hogy ne szennyezzék a környezetet a radioaktív hulladékok? 69
    8.1 Milyen arányban részesednek az atomerőművek az energia-, illetve a hulladéktermelésből? 69
    8.2 Mennyire aggasztó a radioaktív hulladékok képződésének mértéke? 70
    8.3 Milyen módszereket alkalmaznak a radioaktív hulladék biztonságos feldolgozására és tárolására? 71
    8.4 Mennyi radioaktív hulladék keletkezik hazánkban? Ez hova kerül végleges elhelyezésre, és jelent-e környezetszennyezési veszélyt? 72
9. Mekkora az atomerőmű-balesetek kockázata, és milyen következményekkel jártak az eddigi nukleáris balesetek? 74
    9.1 Hogyan ítélik meg az emberek az atomerőművi nukleáris balesetek kockázatát, mit mutatnak az eddigi tapasztalatok és a reális becslések? 74
    9.2 Mi a különbség az üzemzavar, a baleset, a sugárbaleset és a nukleáris baleset között? Milyen következményei voltak az eddigi legsúlyosabb eseteknek? 76
    9.3 Mi jellemzi a különböző súlyosságú atomerőművi üzemzavarokat és baleseteket? Ezek mekkora veszélyt jelentenek a népességre? 78
    9.4 Mekkora az energiatermelés halálos kockázata a nukleáris, illetve a hagyományos erőművekben? 81
    9.5 Milyen mértékű egészségkárosodást okoztak és okozhatnak az eddigi nukleáris balesetek? 81
10. Mi a teendő sugárbaleset esetén? 83
    10.1 Mikor van szükség baleset-elhárítási intézkedésre? 83
    10.2 Melyek a legfontosabb tömeges baleset-elhárítási intézkedések? Mekkora ezek hatékonysága és kockázata? 84
    10.3 Mi a jödprofilaxis és a golyvaprofikixis? Mikor és hogyan alkalmazandók ? 86
    10.4 Melyek a legfontosabb egyéni védekezési módszerek és eszközök sugárba leset esetén ? 89
    10.5 Mikor indokolt a sugársérültek orvosi ellátása? Hol kerülhet erre sor? 90
    10.6 Milyen további intézkedések válhatnak még szükségessé sugárbaleset esetén? 91
Felhasznált irodalom 93
Melléklet

Revízió: 2011-03-29

Valid HTML 4.01 Transitional