[Előző] [Fel] [Következő]

Molekuláris Sugárbiológia és Biodozimetria Osztály (MSBO)

Az Osztály személyi állománya

• dr. Hegyesi Hargita, MSc. Ph.D. - mb. osztályvezető
• dr. Sáfrány Géza, MD, PhD, DSC, főigazgató-főorvos
• Kis Enikő MSc. – kutató, biológus
• Schilling-Tóhth Boglárka, MSc. – kutató
• Szalma Katalin MSc. – kutató, biológus
• Sándor Nikolett – biológus
• Tkacsenkóné Fodor Erzsébet – asszisztens
• Halász Judit – kisegítő munkatárs

Az Osztály feladatai

• Sugárbiológiai, sugáregészségügyi és onkológiai témájú kutatások végzése
• Országos hatáskörű biodozimetriai-citogenetikai laboratórium működtetése
• Jogszabályban előírt oktatási-továbbképzési, hazai koordinálási és nemzetközi együttműködési feladatok ellátása

Szakmai- módszertani, szakirányítási és együttműködési feladatok

Részvétel a vonatkozó intézeti módszertani útmutatók és egyéb szakmai kiadványok kidolgozásában.

Jogszabályban előírt biodozimetriai feladatok

• Szakmai közreműködés sugársérült vagy arra gyanús személyek egészségügyi ellátásában speciális biodozimetriai – citogenetikai szakvizsgálatok (mikronukleusz gyakoriság, kromoszóma aberráció) végzésével túlexpozíció okozta genetikai károsodások diagnosztizálása, a károsodás mértéke alapján az elnyelt dózis becslése és szakvéleményezése.(16/2000 (VI.8.) EüM rendelet, [Az At. 68. § (2) bekezdésének 0) pontjához] 28.§ 2., 3., 4., bekezdés)
• Biodozimetriai ismeretek oktatása sugárvédelmi továbbképzés keretében.

Sugárbiológiai és tumor biológiai kutatási feladatok

Molekuláris Sugárbiológia és Biodozimetria Osztály 2011-ben került kialakításra, a Molekuláris és Tumor Sugárbiológia Osztály, valamint a Sugárorvostani és Biodozimetriai Osztály összevonásával.

Az osztály alapvető feladata az ionizáló sugárzás biológiai hatásainak vizsgálata. Az osztály a legkorszerűbb módszertani eljárások segítségével tanulmányozza az ionizáló sugárzás hatásait testi és ivarsejtekre, vizsgálja az egyéni sugárérzékenységben szerepet játszó folyamatokat, mind a sugárhigiéne, mind pedig a sugárterápia vonatkozásában, és tanulmányozza a kis dózisok biológiai hatásait. Az osztály Magyarországon gyakorlatilag kizárólagosan foglakozik a daganatok sugárbiológiájával, ezzel új sugárterápiás és egyéb tumor-terápiás modalitások egyedi, illetve kombinált alkalmazását segíti elő.

Eddigi munkájuk során tanulmányozták a prenatális sugárexpozíció daganatkeltő hatását, illetve a sugárzás okozta daganatkeletkezés molekuláris biológiai szintű folyamatait. Megállapították, hogy a sugárzás okozta daganatindukció következtében ugyanazon onkogén folyamatok aktiválódnak, mint amelyek spontán daganatokban. Kimutatták, hogy a sugárexpozíció nem csak a testi, hanem az ivarsejtekben is okozhat mutációkat. Az ivarsejtekben kialakult mutációk átöröklődhetnek a következő nemzedékekre, és ott vezethetnek fokozott daganatkeletkezéshez. Tanulmányozzák a kis-dózisú ionizáló sugárzás biológiai hatásait. A kis-dózisok biológiai hatásában igen jelentős szerepe lehet a genetikai instabilitásnak, a bystander hatásnak és az adaptív válasznak. E folyamatok megkérdőjelezhetik az ionizáló sugárzás sztochasztikus hatásának a küszöbdózis nélküli jellegét, és a sugárvédelem tekintetében új szabályozáshoz vezethetnek.

Magyarországon elsőként kezdték meg az egyéni sugárérzékenység vizsgálatát sugárterápiás betegeken. Megállapították, hogy a betegek bőrbiopsziás mintájából származó fibroblasztok in vitro sugárérzékenységének vizsgálatával megjósolható az adott beteg sugárterápiára adott válaszreakciója. Azon betegeknek, amelyek fibroblasztjai sugárérzékenyek, jelentős esélyük van arra, hogy bennük a sugárterápia következtében toxikus sugárreakciók alakuljanak ki az egészséges szövetekben. Ez jelentősen befolyásolhatja a sugárterápia hatékonyságát.

Az országban elsőként alkalmaztak az egész emberi genomot lefedő DNS chip-et a sugárzás indukálta sejtszintű folyamatok elemzésére. Sugárhatásra a sejtekben DNS károsodások alakulnak ki. Amennyiben e károsodásokat a sejtek nem, vagy nem jól javítják ki, elpusztulnak, vagy bennük mutációk alakulnak ki. A DNS károsodások javítása érdekében nagyon sok sejtszintű, részben a génműködést befolyásoló folyamat aktiválódik. Megállapították, hogy mindössze 30 olyan gén van, amely minden egyén fibroblaszt sejtjeiben azonos módon reagál a transzkripció szintjén a sugárhatásra. Sikerült olyan géneket is azonosítaniuk, amelyek szerepet játszhatnak az egyéni sugárérzékenységben.í/p>

Az osztály dolgozói úttörő szerepet játszottak a génterápiás kutatások hazai bevezetésében. Megállapították, hogy több génterápiás eljárás (az immunrendszer aktivációja citokin termelő autológ daganatsejt vakcinákkal, gyógyszer- és sugárérzékenyítő gének bevitele daganatsejtekbe) eredményesen alkalmazható agydaganatok kezelésére. Ezek az eljárások igen jól kombinálhatók sugárterápiával is. Eljárást dolgoztak ki agydaganatos betegek kombinált gén- és sugárterápiájára.

Tudományos munkához szükséges pénzeszközöket aktív és eredményes pályázati tevékenységgel biztosítják. Hazai támogatóik között szerepel (-t) az egészségügyi Tudományos Tanács (ETT), az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA), az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) és jogutódja a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP), a Tudomány és Technológia Alapítvány (TéT), a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Nemzetközi támogatóik között szerepel (-t) az International Center of Genetic Engineering and Biotechnology (ICGEB) és az Európai Unió (FP-7).

Tudományszervezői és szakértői feladatok

• 2004. augusztus 25-28. között Budapesten rendezték meg a European Radiation Research Society 33. éves kongresszusát. A szervezésben alapvető szerepet játszottak az osztály dolgozói, Dr. Sáfrány G., aki 2007-től az ERRS elnöki funkcióját is betölti, a kongresszus főtitkára volt.
• 2007. október 17-20. között Budapesten kerül megrendezésre a 6. LOWRAD kongresszus, amelynek ugyancsak Sáfrány doktor a főszervezője
• Szakfolyóirat szerkesztőség és lektorálás: Dr. Sáfrány G. az Int J Low Radiat regionális szerkesztője és szaklektori feladatokat lát el az alábbi folyóiratokban: Int J Radiat Oncol, Biol, Physics; Int J Radiobiol; Radiat Res; Cancer Letters; Inflamm Res; Rep Pract Oncol Radiother; BMC Genomics, Cell Mol Biol Let. Dr. Hegyesi Hargita szaklektori feladatokat lát el az Inflamm Res. folyóiratban.

Oktatás-továbbképzés

Oktató munka: a sugárbiológiai sugárhigiénés ismeretek széleskörű terjesztése, oktatása az osztály alapvető feladatai közé tartozik.

• Az osztály dolgozói szervezőként és előadóként rendszeresen részt vesznek a kezdetben a HIETE, majd később a Semmelweis Egyetem és az OSSKI által szervezett átfogó és korszerű sugárvédelmi tanfolyamokban.
• A Semmelweis Egyetem korábbi Sugárterápiás Tanszékével együttműködésben szervezték meg 2000 tavaszán az első sugárbiológiai kurzust sugárterápiás szakorvosok, illetve szakorvos jelöltek számára. A kurzus előadásainak túlnyomó többségét az osztály dolgozói tartották. A sugárbiológiai kurzust, azóta rendszeresen, különböző szervezeti formában szervezik. Jelentős eredmény, hogy 2007-ben az OSSKI, elsősorban az osztály dolgozóinak tevékenysége alapján, Magyarországon egyedül akkreditálva lett a sugárterápiás szakorvosok sugárbiológiai gyakorlati képzésére.
• A POTE és a BME graduális oktatási programjában Dr. Sáfrány Géza speciál kollégiumokat vezet, Dr. Hegyesi Hargita a SE-ETK-n az Applied Biology tantárgyfelelőse.
• Az osztály munkatársai részt vesznek Semmelweis Egyetem „Sugárterápia” PhD. programjában, Dr. Sáfrány három, Dr. Hegyesi Hargita egy tudományos témát vezet. A programnak köszönhetően az osztályon jelenleg két levelező Ph.D. hallgató dolgozik.
• A "Sugárbalesetek egészségügyi ellátása" c. Sugárorvostani intenzív, 5-napos, a Semmelweis Egyetemen akkreditált tanfolyam szervezése és megtartása évente az OSSKI-ban a sugársérült-ellátásra kijelölt (regionális) intézmények dolgozói részére.

Publikációk:

Az Osztály valamennyi kutatójának publikációi nyomon követhetők az OSSKI honlap főoldaláról elérhető ’Publikációk” jegyzékben, név szerint.

Scientometriai adatok