[Előző] [Fel] [Következő]

Molekuláris Sugárbiológia és Biodozimetria Osztály (MSBO)

Az Osztály személyi állománya

• dr. Sáfrány Géza, MD, PhD, DSC, főigazgató-főorvos
• dr. Hegyesi Hargita, MSc. Ph.D. - mb. osztályvezető
• dr. Turai István, MD, PhD, MPHM - főtanácsadó
• Kis Enikő MSc. – kutató, biológus
• Schilling-Tóth Boglárka, MSc. – kutató, biológus
• Szalma Katalin MSc. – kutató, biológus
• Sándor Nikolett – kutató, biológus
• Tkacsenkóné Fodor Erzsébet – asszisztens
• Jendrolovics Kitty – ügyintéző
• Halász Judit – kisegítő

Az Osztály feladatai

A Molekuláris Sugárbiológia és Biodozimetria Osztály 2011-ben került kialakításra, a Molekuláris és Tumor Sugárbiológia Osztály, valamint a Sugárorvostani és Biodozimetriai Osztály összevonásával. Az osztály alapvető feladata az ionizáló sugárzás biológiai hatásainak vizsgálata. Az osztály a legkorszerűbb módszertani eljárások segítségével tanulmányozza az ionizáló sugárzás hatásait normál diploid sejteken és tumor sejteken, vizsgálja az egyéni sugárérzékenységben szerepet játszó folyamatokat, mind a sugárhigiéne, mind pedig a sugárterápia vonatkozásában, és tanulmányozza a kis dózisok biológiai hatásait. Az osztály Magyarországon gyakorlatilag kizárólagosan foglakozik a daganatok sugárbiológiájával, ezzel új sugárterápiás és egyéb tumor-terápiás modalitások egyedi, illetve kombinált alkalmazását segíti elő.

Sugárbiológiai, sugáregészségügyi és onkológiai témájú kutatások végzése

A sugárérzékenységben szerepet játszó gének azonosításával és sugárterápia előtti vizsgálatával megjósolható lehet mind az egészséges, mind pedig a daganatos szövetek sugárreakciója. Elsődleges célunk a sugárérzékenységben szerepet játszó gének azonosítása. Emellett tanulmányozzuk, hogy az általunk korábban azonosított konszenzus sugárválasz géneknek milyen szerepe van a sugárérzékenységben, működésük milyen sejtszintű folyamatokat befolyásol. A sugárérzékenységben szerepet játszó gének működésének vizsgálatára normál fibroblasztokban kis hajtű RNS-ek segítségével vagy kikapcsoljuk, vagy pedig megfelelő expressziós vektorokkal túltermeltetjük őket. Tanulmányozzuk, hogy milyen változások következnek be a sejtek sugárreakcióiban. Az azonosított biomarkerek jelentőségének tanulmányozására egészséges és daganatos szöveteket gyűjtünk műtéti kezelés során olyan emlőtumoros, és fejnyak daganatos betegekből, akik pre-, vagy post-operatív sugárterápiában részesülnek. A biomarkerek változásait a betegek klinikai reakcióihoz (tumor kontroll, mellékhatások) viszonyítjuk. Emellett, vizsgálatainkkal betekintést nyerhetünk a sejten belüli molekuláris szintű sugárreakciókba is.

Kutatási témák:

1. A genetikai háttér jelentősége a sugárterápiában: daganatok és egészséges szövetek sugárérzékenységének vizsgálata; az MLH-1 és DGF-15 gén expressziójának valamint promóter metilációjának szerepe az egyéni sugárérzékenységben
2. TP53INP1 gén szerepének vizsgálata a sugárválaszban RNS interferenciával géncsendesített humán fibroblaszt modellben
3. A GDF-15 gén szerepének vizsgálata a sugárérzékenységben, bystander hatásban és sugárzás indukált mitokondriális károsodásra
4. Kis dózisú ionizáló sugárzás hatásának vizsgálata a vér-agy gát áteresztőképességére in vivo és in vitro modellekben
5. A genetikai prediszpozíció hatását a vér-agy gát permeabilitásra ApoE KO egér modellben tanulmányozzuk.

Tudományos munkához szükséges pénzeszközöket aktív és eredményes pályázati tevékenységgel biztosítják. Hazai támogatóik között szerepel (-t) az egészségügyi Tudományos Tanács (ETT), az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA), a Tudomány és Technológia Alapítvány (TéT), a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Nemzetközi támogatóik között szerepel (-t) az International Center of Genetic Engineering and Biotechnology (ICGEB) és az Európai Unió (FP-7).

Országos hatáskörű biodozimetriai-citogenetikai laboratórium működtetése

Szakmai közreműködés sugársérült vagy arra gyanús személyek egészségügyi ellátásában speciális biodozimetriai – citogenetikai szakvizsgálatok (mikronukleusz gyakoriság, kromoszóma aberráció) végzésével túlexpozíció okozta genetikai károsodások diagnosztizálása, a károsodás mértéke alapján az elnyelt dózis becslése és szakvéleményezése.(16/2000 (VI.8.) EüM rendelet, [Az At. 68. § (2) bekezdésének 0) pontjához] 28.§ 2., 3., 4., bekezdés).

Jogszabályban előírt oktatási-továbbképzési, hazai koordinálási és nemzetközi együttműködési feladatok ellátása

1. Biodozimetriai és sugárbiológiai ismeretek oktatása sugárvédelmi továbbképzés keretében.
2. Sugárterápiás szakorvosok sugárbiológiai gyakorlati képzése.
3. A "Sugárbalesetek egészségügyi ellátása" c. Sugárorvostani intenzív, 5-napos, a Semmelweis Egyetemen akkreditált tanfolyam szervezése és megtartása.
4. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen és a Semmelweis Egyetemen graduális oktatás keretében Sugárbiológiai kurzusok tartása.
5. Az osztály munkatársai részt vesznek Semmelweis Egyetem, Budapesti Műszaki Egyetem és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Doktori Iskolájának oktatási programjában, Dr. Sáfrány három, Dr. Hegyesi Hargita egy tudományos témát vezet. A programnak köszönhetően az osztályon jelenleg két levelező és egy ösztöndíjas Ph.D. hallgató dolgozik.

Szakmai- módszertani, szakirányítási és együttműködési feladatok:

Részvétel a vonatkozó intézeti módszertani útmutatók és egyéb szakmai kiadványok kidolgozásában

Publikációk:

Az Osztály valamennyi kutatójának publikációi nyomon követhetők az OSSKI honlap főoldaláról elérhető ’Publikációk” jegyzékben, név szerint.