[Előző] [Fel] [Következő]

Molekuláris és Tumorsugárbiológiai Osztály (MOLSUGBIOL)

Az Osztály személyi állománya

• dr. Sáfrány Géza, Med. habil., orvostudomány kandidátusa, MTA doktora – osztályvezető főorvos

• dr. Hegyesi Hargita, Ph.D. - kutató, szenior biológus
• Benedek Anett – kutató, biológus
• Bogdándi E. Noémi – kutató, geológus
• Kis Enikő – kutató, biológus
• Fekete Erzsébet – szakasszisztens
• Lőkös Rita – asszisztens
• Sándor Nikolett – asszisztens
• Schilling-Tóth Boglárka – kutató, biológus
• Halász Judit – kisegítő munkatárs

• Prof. dr. Hídvégi J. Egon, MTA Doktora - ny. főtanácsadó, állományon kívüli közreműködő

Az Osztály feladatai

Sugárbiológiai, sugáregészségügyi és onkológiai témájú kutatások végzése, valamint részt vétel szakmai-módszertani és jogszabályban előírt oktatási-továbbképzési feladatokban.

Szakmai- módszertani, szakirányítási és együttműködési feladatok

Részvétel a vonatkozó intézeti módszertani útmutatók és egyéb szakmai kiadványok kidolgozásában.

Sugárbiológiai és tumor biológiai kutatási feladatok

A Molekuláris és Tumor Sugárbiológia Osztály 1998-ban került kialakításra, a Molekuláris Sugárbiológia és a Tumorbiológia Osztályok összevonásával. Az osztály alapvető feladata az ionizáló sugárzás biológiai hatásainak vizsgálata. Az osztály a legkorszerűbb módszertani eljárások segítségével tanulmányozza az ionizáló sugárzás hatásait testi és ivarsejtekre, vizsgálja az egyéni sugárérzékenységben szerepet játszó folyamatokat, mind a sugárhigiéne, mind pedig a sugárterápia vonatkozásában, és tanulmányozza a kis dózisok biológiai hatásait. Az osztály Magyarországon gyakorlatilag kizárólagosan foglakozik a daganatok sugárbiológiájával, ezzel új sugárterápiás és egyéb tumor-terápiás modalitások egyedi, illetve kombinált alkalmazását segíti elő.

Eddigi munkájuk során tanulmányozták a prenatális sugárexpozíció daganatkeltő hatását, illetve a sugárzás okozta daganatkeletkezés molekuláris biológiai szintű folyamatait. Megállapították, hogy a sugárzás okozta daganatindukció következtében ugyanazon onkogén folyamatok aktiválódnak, mint amelyek spontán daganatokban. Kimutatták, hogy a sugárexpozíció nem csak a testi, hanem az ivarsejtekben is okozhat mutációkat. Az ivarsejtekben kialakult mutációk átöröklődhetnek a következő nemzedékekre, és ott vezethetnek fokozott daganatkeletkezéshez. Tanulmányozzák a kis-dózisú ionizáló sugárzás biológiai hatásait. A kis-dózisok biológiai hatásában igen jelentős szerepe lehet a genetikai instabilitásnak, a bystander hatásnak és az adaptív válasznak. E folyamatok megkérdőjelezhetik az ionizáló sugárzás sztochasztikus hatásának a küszöbdózis nélküli jellegét, és a sugárvédelem tekintetében új szabályozáshoz vezethetnek.

Magyarországon elsőként kezdték meg az egyéni sugárérzékenység vizsgálatát sugárterápiás betegeken. Megállapították, hogy a betegek bőrbiopsziás mintájából származó fibroblasztok in vitro sugárérzékenységének vizsgálatával megjósolható az adott beteg sugárterápiára adott válaszreakciója. Azon betegeknek, amelyek fibroblasztjai sugárérzékenyek, jelentős esélyük van arra, hogy bennük a sugárterápia következtében toxikus sugárreakciók alakuljanak ki az egészséges szövetekben. Ez jelentősen befolyásolhatja a sugárterápia hatékonyságát.

Az országban elsőként alkalmaztak az egész emberi genomot lefedő DNS chip-et a sugárzás indukálta sejtszintű folyamatok elemzésére. Sugárhatásra a sejtekben DNS károsodások alakulnak ki. Amennyiben e károsodásokat a sejtek nem, vagy nem jól javítják ki, elpusztulnak, vagy bennük mutációk alakulnak ki. A DNS károsodások javítása érdekében nagyon sok sejtszintű, részben a génműködést befolyásoló folyamat aktiválódik. Megállapították, hogy mindössze 30 olyan gén van, amely minden egyén fibroblaszt sejtjeiben azonos módon reagál a transzkripció szintjén a sugárhatásra. Sikerült olyan géneket is azonosítaniuk, amelyek szerepet játszhatnak az egyéni sugárérzékenységben.

Az osztály dolgozói úttörő szerepet játszottak a génterápiás kutatások hazai bevezetésében. Megállapították, hogy több génterápiás eljárás (az immunrendszer aktivációja citokin termelő autológ daganatsejt vakcinákkal, gyógyszer- és sugárérzékenyítő gének bevitele daganatsejtekbe) eredményesen alkalmazható agydaganatok kezelésére. Ezek az eljárások igen jól kombinálhatók sugárterápiával is. Eljárást dolgoztak ki agydaganatos betegek kombinált gén- és sugárterápiájára.

tudományos munkához szükséges pénzeszközöket aktív és eredményes pályázati tevékenységgel biztosítják. Hazai támogatóik között szerepel(-t) az egészségügyi Tudományos Tanács (ETT), az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA), az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) és jogutódja a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP), a Tudomány és Technológia Alapítvány (TéT), a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Nemzeti Kutatásfejlesztési Pályázati Alap (NKFP). Nemzetközi támogatóik között szerepel(-t) az International Center of Genetic Engineering and Biotechnology (ICGEB) és az Európai Unió.

Tudományszervezői és szakértői feladatok

2004. augusztus 25-28. között Budapesten rendezték meg a European Radiation Research Society 33. éves kongresszusát. A szervezésben alapvető szerepet játszottak az osztály dolgozói, Dr. Sáfrány G., aki 2007-től az ERRS elnöki funkcióját is betölti, a kongresszus főtitkára volt.

2007. október 17-20. között Budapesten kerül megrendezésre a 6. LOWRAD kongresszus, amelynek ugyancsak Sáfrány doktor a főszervezője.

Szakfolyóirat szerkesztőség: Dr. Sáfrány G. az Int J Low Radiat regionális szerkesztője és szaklektori feladatokat lát el az alábbi folyóiratokban: Int J Radiat Oncol, Biol, Physics; Int J Radiobiol; Radiat Res; Cancer Letters; Inflamm Res; Rep Pract Oncol Radiother; BMC Genomics, Cell Mol Biol Let

Oktatás-továbbképzés

Oktató munka: a sugárbiológiai sugárhigiénés ismeretek széleskörű terjesztése, oktatása az osztály alapvető feladatai közé tartozik. Az osztály dolgozói szervezőként és előadóként rendszeresen részt vesznek a kezdetben a HIETE, majd később a Semmelweis Egyetem és az OSSKI által szervezett átfogó és korszerű sugárvédelmi tanfolyamokban.

A Semmelweis Egyetem korábbi Sugárterápiás Tanszékével együttműködésben szervezték meg 2000 tavaszán az első sugárbiológiai kurzust sugárterápiás szakorvosok, illetve szakorvos jelöltek számára. A kurzus előadásainak túlnyomó többségét az osztály dolgozói tartották. A sugárbiológiai kurzust, azóta rendszeresen, különböző szervezeti formában szervezik. Jelentős eredmény, hogy 2007-ben az OSSKI, elsősorban az osztály dolgozóinak tevékenysége alapján, Magyarországon egyedül akkreditálva lett a sugárterápiás szakorvosok sugárbiológiai gyakorlati képzésére.

Az osztály munkatársai részt vesznek Semmelweis Egyetem „Sugárterápia” Ph.D. programjában, Dr. Sáfrány három tudományos témát vezet. Az akreditáció után 2001. őszén szervezték meg az első sugárbiológiai Ph.D. kurzust Magyarországon, amit éves rendszerességgel ismételnek. A programnak köszönhetően az osztályon jelenleg kettő levelező Ph.D. hallgató dolgozik.

Megalakulása óta az osztályról egy fő az MTA Doktora címet, ketten pedig Ph.D. fokozatot szereztek. Jelenleg 2 Ph.D. dolgozat áll elbírálás alatt.

Publikációk:

Az Osztály valamennyi kutatójának publikációi nyomon követhetők az OSSKI honlap főoldaláról elérhető ’Publikációk” jegyzékben, név szerint.

Scientometriai adatok

Dr. Sáfrány Géza (2009-09-11):

Dr. Hegyesi Hargita (2009-09-11):