Az OSSKI IKEB üléseit legalább évente kétszer tartja, de az elnök szükség szerint soron kívüli ülést is összehívhat. A soron kívüli ülések összehívására minden olyan esetben sor kerül, amikor ez indokolt, például:
Az intézményvezető vagy más kutatásetikai bizottságok felkérik a bizottságot az illetékes kutatásetikai bizottsághoz benyujtandó anyagok áttanulmányozására.
Az intézményvezető, vagy az etikai elfogadhatóságot véleményező egyéb bizottság soron kívül felkéri az OSSKI IKEB-et az intézetben folyó kutatás kutatásetikai szempontok szerinti nyomonkövetésére.
Az intézetben folyó kutatással kapcsolatban bármilyen nemű etikai sérelem gyanúja merül fel, vagy ilyen jellegű panasz érkezik.
Továbbá, a tagok 1/3-nak kezdeményezésére az elnök köteles 30 napon belül soron kívüli ülést összhívni.
A bizottság ülésének napirendjét az elnök állítja össze, és annak tartalmáról az ülést megelőzően legalább 2 nappal értesíti a tagokat.
A bizottság ülését az elnök, távollétében teljes jogkörrel a titkár vezeti. Az ülésen a tagok csak személyesen vehetnek részt, és szavazati jogukat is személyesen gyakorolhatják.
A kutatásetikai véleményezésre szánt pályázati, vagy egyéb anyagokat az intézményvezetőhöz történő benyújtás előtt minimum 2 héttel meg kell küldeni a bizottságnak. Az elnök kijelöl egy referenst a bizottságból, akinek a kutatásetikai vélemény elkészítése lesz a feladata. A referensnek megküldi a véleményezésre szánt anyag teljes dokumentációját, aki a véleményét maximum 1 héten belül elkészíti és elküldi az elnöknek. A kutatásetikai vélemény megérkezése után az elnök kijelöli a bizottsági ülés időpontját (egyeztetve a tagokkal), ezzel párhuzamosan összeállítja a napirendet, és ezt, valamint a napirendhez kapcsolódó témák rövid ismertetését az elkészült kutatásetikai véleménnyel együtt elküldi valamennyi bizottsági tagnak.
A bizottsági ülésen a napirendi témák referensei szóban is ismertetik véleményüket. Amennyiben a referálásra felkért tag hiányzik és referátumát írásban időben eljuttatja az elnöknek, az elnök dönt arról, hogy a referens távollétében a véleményezésre benyújtott anyagot napirendre tűzi-e. Ha a tárgyalás során olyan probléma vetődik fel, amelyhez szükséges a referens személyes jelenléte, a határozathozatalt el kell halasztani.
A bizottság a döntéshozatal meghozásához határozatképes kell legyen. Ehhez szükséges a tagok minimum kétharmadának a jelenléte.
A bizottság döntéseit a jelenlévők többségének szavazatai alapján hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
A bizottság segítésére külső szakértőt, szaktanácsadót kérhet fel. A szakértő, szaktanácsadó az ülésen tanácskozási joggal vesz részt. Az elnök az intézményvezetőt, illetve más személyt is meghívhat tanácskozási joggal az ülésre. A kérelmező, illetve pályázó az ülésre meghívható, de a határozathozatal alatt nem tartózkodhat a helyiségben.
A bizottság üléséről hangfelvétel és nyolc napon belül jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet az ülést vezető elnök, vagy annak helyettese írja alá, és a bizottság által választott személy hitelesíti. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, napirendjét, az ülésen résztvevők nevét, a hozászólások lényegét, ellenvélemény esetén az azt adó személy kívánságára annak lényegét, a meghozott határozat szó szerinti szövegét, ha szavazást tartottak, a szavazás eredményét. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az ülésre elkészített referátumot. Az aláírt és hitelesített jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv hitelesítésére kijelölt személy őrzi, és lehetőséget biztosít az abba való betekintésre a bizottság tagjai számára.
