WHO Fact Sheet No. 193
átdolgozva és frissítve: 2000. június

Az elektromágneses terek és a lakosság egészsége

Mobil telefonkészülékek és bázisállomásaik

Az olykor cellásnak vagy hordozhatónak is nevezett mobil telefonkészülékek mára a modern távközlés nélkülözhetetlen részévé váltak. A világ egyes részein ez a legmegbízhatóbb vagy éppen az egyetlen elérhető telefonkészülék. A mobiltelefon máshol is nagyon népszerű, mert a folyamatos kapcsolattartás lehetőségét nyújtja az embereknek anélkül, hogy a mozgás szabadságát akadályozná.

A jelen dokumentum egy korábban kiadott dokumentum korszerűsített változata azon közlemények alapján, amelyeket az emberi szervezet rádiófrekvenciás (RF) sugárzásnak való kitettségével (a továbbiakban: expozíció) kapcsolatban tettek közzé: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1999 novemberében, a Kanadai Királyi Társaság 1999-ben és egy Egyesült Királyság-beli egészségügyi szakértői bizottság (az IEGMP) 2000 tavaszán. az Egyesült Királyságban.

A mobiltelefonok használata

Számos országban a lakosságnak több mint a fele használ mobiltelefont, és a piac továbbra is gyorsan növekszik. Az iparág képviselői szerint 2005-ben nem kevesebb, mint 1,6 milliárd mobiltelefon-előfizető lesz a világon. Ezért növekvő számú mobiltelefon bázisállomás létesítésére lesz szükség. A bázisállomások kis teljesítménnyel sugárzó rádió-antennák, amelyek kapcsolatot tartanak fenn az előfizetők kézi készülékeivel. 2000 elején körülbelül 20 ezer bázisállomás működött az Egyesült Királyságban, és közel 82 ezer cellaközpont (állomáshely) az Egyesült Államokban, utóbbiak egy vagy több bázisállomással.

Egészségügyi szempontok

Tekintettel a mobiltelefon-használók hatalmas számára, még a csekély mértékben kedvezőtlen egészségügyi hatásoknak is jelentős közegészségügyi hatása lehet. A jelen dokumentum erre a problémára ad összefoglaló választ.

Számos fontos szempontot kell figyelembe venni, amikor az RF sugárzás lehetséges egészségre gyakorolt hatását igyekszünk értékelni. A jelenlegi mobiltelefon-rendszerek 800 és 1800 MHz között működnek. Fontos, hogy az ilyen sugárzást ne keverjük össze az ionizáló sugárzásokkal, amilyen például Röntgen- és gamma-sugárzás. Az ionizáló sugárzástól eltérően az RF sugárzás nem okoz a testben ionizációt vagy radioaktivitást. Ezért az RF sugárzást nem-ionizálónak nevezik.

Az expozíció szintjei

A mobil kézi készülékek és bázisállomások egymástól alapvetően eltérő expozíciós helyzetet hoznak létre. A mobiltelefon használóját érő RF expozíciója, sokkal nagyobb, mint amely egy bázisállomás közelében élő személyt ér. Ugyanakkor, eltekintve a mobiltelefon által a közeli bázisállomással való kapcsolat fenntartása céljából időnként kibocsátott jeltől, a kézi készülék csak akkor továbbít RF energiát, amikor hívás zajlik, a bázisállomások azonban folyamatosan bocsátanak ki jeleket.

• Kézi készülékek: A mobiltelefonok 0,2 és 0,6 watt közötti kisteljesítményű RF adóvevők. Az egyéb kézi adóvevők, mint például a “walkie talkie”, 10 wattnyi vagy nagyobb teljesítményt bocsátanak ki. Az RF tér erőssége (és így a használó expozíciója) a készüléktől való távolság növekedésével rohamosan csökken. Ebből következik, hogy fejhallgató és mikrofon használata esetén, ha a mobiltelefon néhányszor tíz centiméterre van a fejtől, az expozíció, sokkal kisebb, mint ha a használó közvetlenül a fejéhez tartja a mobiltelefont. A közelben lévő embereket érő expozíció nagyon csekély.
• Bázisállomások: A bázisállomások a kiszolgálandó körzet vagy “cella” nagyságától függően néhány wattól száz wattig terjedő, olykor afölötti teljesítményt bocsátanak ki. A bázisállomás antennái legtöbbször 20-30 cm szélesek és egy méter hosszúak, melyeket a felszíntől 15-50 méter magasságban épületekre vagy tornyokra erősítenek. Ezek az antennák általában a földfelszínhez viszonyítva nagyon lapos (csekély nyílásszögű) és nagyon széles RF nyalábokat bocsátanak ki. A nyaláb lapossága miatt közvetlenül az antenna alatt az expozíció kicsi. Az RF tér erőssége az antennától a földfelszínen távolodva először fokozatosan növekszik, majd nagyobb távolságban ismét csökken. A tetőre erősített antennák esetében rendszerint 2-5 méteres távolságot biztosító elkerítés tartja távol az embereket attól a helytől, ahol az expozíció az előírt határértéket meghaladja. Mivel az antennák teljesítményüket (az antennától) előre sugározzák, és nem sugároznak érdemleges nagyságú energiát hátrafelé, fölfelé és lefelé, az RF sugárzás szintje a kérdéses épületben, illetve közvetlenül mellette normális körülmények között nagyon csekély.
• Egyéb RF források a társadalomban: személyhívót kiszolgáló és más távközlési antennák, amelyeket tűzvédelmi, rendőrségi és segélykérő célból alkalmaznak, hasonló teljesítmény szintet és gyakran ugyanolyan frekvenciát alkalmaznak, mint a bázisállomások. Számos városi körzetben a rádió és televízió műsorszóró adóállomások nagyobb RF szintet sugároznak, mint a mobil bázisállomások.

Egészségügyi hatások

Az RF tér a frekvenciától függő mélységig behatol a testszövetekbe – a mobiltelefonok esetében egy centiméterig. Az RF energia elnyelődik a testben, és melegedést okoz, de a test normális hőszabályozási termoregulációs folyamatai ezt a hőt elszállítják. Az RF expozíció által okozott minden ismert egészségügyi hatás egyértelmű kapcsolatban áll ezzel a melegedéssel. Habár az RF energia a kimutatható melegedést okozónál kisebb sugárzási szinten is hatást gyakorol a testszövetekre, a nemzetközileg elfogadott határértékeken belüli expozíció esetén egyetlen tudományos közlemény sem mutatott ki káros egészségügyi hatást.

Korábban a legtöbb tanulmány a rövid ideig tartó, egész testre ható, a szokásos rádiótávközlésnél alkalmazotthoz képest lényegesen nagyobb erősségű RF terek hatását vizsgálta. Az olyan eszközök megjelenésével, mint a “walkie-talkie” és a mobiltelefon, nyilvánvalóvá vált, hogy kevés tanulmány foglalkozik a fej lokalizált RF expozíciójának következményeivel.

A WHO felismerte az egészségügyi kockázatok pontosabb értékelését célzó kutatások szükségességét, és elősegítette a kutatások támogatottságát. Ezen kutatások eredménye jelenleg a következőkben foglalható össze:

• Rák: A jelenlegi kutatási eredmények szerint valószínűtlen, hogy az RF terek, mint amilyet a mobiltelefonok és bázisállomásaik bocsátanak ki, előidéznék vagy elősegítenék a rák kialakulását. Számos, a mobiltelefonokéhoz hasonló RF térnek kitett állatokkal végzett kutatás zárult azzal az eredménnyel, hogy nem mutatható ki az agydaganatot előidéző vagy elősegítő hatás. Habár egy 1997-es kutatás azt találta, hogy genetikailag érzékennyé tett egereken az RF tér elősegítette a nyirokrák kialakulását, ennek az eredménynek az egészségügyi következménye nem világos. Számos kutatás folyik azzal a céllal, hogy igazolja ezt az eredményt, és meghatározzon valamiféle bármilyen összefüggést ezen eredmény és az emberben kialakuló rák között. Három közelmúltban közzétett epidemiológiai tanulmány szerint nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a mobiltelefonok használata növelné a rák vagy bármely más betegség kockázatát.
• Egyéb egészségügyi kockázatok: Tudósok a mobiltelefon használatával kapcsolatban beszámoltak más hatásokról, mint az agy (elektromos)aktivitásának, a reakció-időnek és az alvás lefolyásának változása. Ezek a hatások csekélyek és nincs egészségügyi jelentőségük. Számos kutatás van folyamatban abból a célból, hogy az eredményeket pontosítsák.
• Autóvezetés: A kutatások világosan mutatják, hogy vezetés közbeni mobiltelefon-használat (akár kézben, akár kihangosítvaóval) esetén növekszik a közlekedési baleset kockázata.
• Elektromágneses összeférhetőség: Néhány orvosi eszköz (szívritmus-szabályzó, beültetett defibrillátor és néhány hallókészülék) közelében a mobiltelefon használata esetén fennáll az interferencia (a két készülék zavaró egymásra hatása) lehetősége. A repülőgépek elektronikájának és a mobiltelefonnak az interferenciája szintén lehetséges.

EMF irányelvek

Az International Comission on Non-Ionizing Radiation Protection (ICNIRP) által megfogalmazott irányelvek a teljes tudományos irodalom (mind termikus, mind nem termikus hatások) gondos analízisén alapulnak, és jelentős biztonsági határok alkalmazásával védelmet kínálnak az RF energia minden ismert kockázatával szemben. Mind a mérések, mind a számítások azt mutatják, hogy a bázisállomások által kibocsátott RF sugárzási szintek a lakosság által hozzáférhető területeken jelentősen a nemzetközileg ajánlott határértékek alatt maradnak, általában annak századrészét vagy még kevesebbet érnek el. A mobil kézitelefon használókat itérő RF expozíció szintje lényegesen nagyobb, de a nemzetközileg ajánlott határértékek alatt marad.

Mit tesz a WHO?

Válaszul a nagyközönség aggodalmaira a WHO az elektromágneses tér lehetséges egészségügyi hatásainak tudományos értékelése céljából létrehozta a Nemzetközi Elektromágneses Terek (International Electromagnetic Field – EMF) Projektet. Speciális kutatási irányokat határozott meg a lokális expozíció problémájának vizsgálatára. A Projekt a kutatási eredmények áttekintésére és a kockázati értékelések irányítására meghatározott eljárásrendet alakított ki. Keretében a közönséget informáló kiadványok készülnek, továbbá összehozza a különböző országok szabványügyi csoportjait abból a célból, hogy a nemzetközi expozíciós szabványok összhangba kerüljenek.

A WHO RF kutatásokat is irányít. Rákkutatásra specializálódott intézménye, az International Agency for Research on Cancer (IARC), egy több mint tíz országban zajló átfogó epidemiológiai kutatást koordinál – a kutatás célja annak megállapítása, hogy van-e bármilyen összefüggés a mobiltelefonok használata és a nyaki, valamint a fejben kialakuló daganatok között. A tanulmány várhatóan 2003-ban készül el.

Következtetések és javaslatok

A tudományos eredmények legfrissebb elemzéseinek egyike sem jutott arra a következtetésre, hogy a mobiltelefonokból vagy bázisállomásaikból származó RF tér bármilyen káros egészségügyi következménnyel járna. Mindazonáltal az ismeretek nem teljes volta az egészségügyi kockázatok pontosabb értékelése céljából további kutatásokat indokol. A szükséges kutatások befejezése, kiértékelése és az eredmények publikálása még újabb 3-4 évet vesz még igénybe. Addig a WHO a következőket javasolja:

• Az egészségvédelmet szolgáló irányelvek pontos betartása: a nemzetközi irányelveket abból a célból dolgozták ki, hogy védjék a lakosság minden tagját: a mobiltelefon-használókat, azokat, akik bázisállomásokhoz közel élnek vagy dolgoznak, valamint mindazokat, akik nem használnak mobiltelefont.
• Elővigyázatossági intézkedések:
  • Kormányok: Ha a szabályozó hatóságok elfogadtak egészség-szempontú határértékeket, de a lakosság érdekében, az RF expozíció csökkentése céljából további elővigyázatossági módokat kívánnának bevezetni, akkor ne ássák alá az irányelvek tudományos megalapozottságát azzal, hogy az expozíciós határértékek meghatározásakor önkényes biztonsági tényezőket alkalmaznak. Az elővigyázatosság elve legyen elkülönült eszköz annak elősegítésére, hogy a közönség és a készülékgyártók önkéntesen törekedjenek az RF tér csökkentésére. Az ezt szolgáló eszközök és módok részletei egy külön WHO háttérdokumentumban megtalálhatók.
  • Egyének: Az, hogy a témáról tudományos információk jelennek meg, egyáltalán nem tesz indokolttá különleges elővigyázatosságot a mobiltelefonok használatával kapcsolatban. Ami az egyéneket illeti, saját maguk vagy gyermekük expozíciójának csökkentésére azt a megoldást választhatják, hogy csökkentik a telefon-beszélgetések hosszát, vagy kihangosítót használhatnak, hogya mobiltelefont távolabb tartsák a testtől és a fejtől.
  • A mobiltelefonok használatára vonatkozó helyi előírások követése az EMF zavarás elkerülésére: A mobiltelefonok zavarhatnak bizonyos egészségügyi elektronikus készülékeket, mint a szívritmus-szabályozó és a hallókészülék. A kórházak intenzív osztályán a mobiltelefon veszélyes lehet a betegekre, ezért ott ne használják. Ugyanígy ne használjanak mobiltelefont a repülőgépen, mivel az kölcsönhatásba léphet a navigációs rendszerrel.
  • A vezetés biztonsága: A haladó járműben mobiltelefon használata mellett – akár kézben tartva, akár kihangosítóval - jól mérhetően nő a közlekedési baleset kockázata. Az autóvezetők egyértelműen kerüljék vezetés közben a mobiltelefon használatát.
  • Egyszerű védelmi eszközök: Kerítések, korlátok és más védelmi eszközök szükségesek bizonyos bázisállomások körül (elsősorban a háztetőn elhelyezettek esetében), nehogy illetéktelenek olyan területre léphessenek, ahol az expozíciós szint nagy lehet.
  • RF elnyelő eszközök: Nincs tudományos igazolása annak, hogy a mobiltelefonokon bármilyen RF elnyelő burkolat vagy más “árnyékoló eszköz” volna indokolt. Hatásukat egészségügyi szempontból nem igazolták, és számos ilyen eszköz RF expozíciót csökkentő hatása nem bizonyított.
  • Kommunikáció a helyi közösséggel bázisállomás létesítésekor: A bázisállomásoknak jó lefedettséggel kell sugározniuk, és a karbantartás számára elérhetőknek kell lenniük. Habár a bázisállomások RF térerőssége nem tekinthető egészségügyi kockázatnak, a létesítésről szóló döntéseknek az esztétikai szempontokra és a lakosság érzékenységére figyelemmel kell lenniük. Az óvodák, iskolák és játszóterek közelében létesített bázisállomások létesítése különleges körültekintést igényel. A tervezés során a nyílt párbeszéd a mobil szolgáltató, a helyi önkormányzat és a lakosság között létrehozhatja a megértés légkörét, és segíthet az új létesítmény elfogadásában.
  • Információk szolgáltatása: A tudósok, a kormányszervek, a szolgáltató ipar és a lakosság közötti kommunikáció és a hatékony egészségügyi információs rendszer fontos feltétele a mobil technológia elfogadásának, a bizalmatlanság és az akár megalapozott, akár alaptalan félelmek visszaszorításának. Az információ legyen pontos, és legyen érthető a megcélzott közönség számára.