| [Előző] [Fel] [Következő] |
WHO/PHE/OEH
Draft(1) 26/10/01
A mesterséges forrásokból származó elektromágneses terek (EMF) szintje folyamatosan emelkedett az elmúlt 50-100 évben. Az EMF expozíció legnagyobb része az elektromosság és az új technológiák fokozódó használatából adódik.
Az elmúlt pár évtizedben a kutatás fontos tárgyát képezte az EMF expozíció emberi egészségre gyakorolt potenciális károsító hatásának felderítése. Mindazonáltal, keveset publikáltak az EMF-nek a természetes környezetre, a szárazföldi és a vizes élőhelyekre gyakorolt hatásáról.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Nemzetközi EMF Projekt keretében foglalkozik a témával. A Projekt egyik célja, hogy tanácsot tudjon adni a nemzeti hatóságok, és mások számára, az EMF egészségügyi és környezeti hatásairól, és védelmi megoldásokkal vagy lépésekkel tudjon szolgálni, amennyiben szükséges.
Jelen ténylap a 0-300 GHz frekvencia tartományú EMF élő környezetre gyakorolt hatásának legutóbbi eredményeit foglalja össze. Ez a tartomány lefedi az összes, az EMF technológia használatából eredő, a környezetbe kibocsátott frekvenciát. Ez a ténylap további kutatásokhoz is ajánlást ad. Az közölt információ eredete az ebben a tárgykörben, 1999. októberében Ismaning-ban (Németország) tartott nemzetközi szeminárium, amelyet a WHO támogatott.
Az EMF környezeti hatásainak tudatosítása azért fontos, hogy biztosítani tudjuk a szárazföldi és vizes ökoszisztémák megtartását, ami a fenntartható fejlődés alapját képezi. Környezeti tanulmányok szükségesek, mert az EMF bármely káros hatása a növényekre, az állatokra, mint pl. a madarak, vagy más élő szervezetekre, amellett, hogy önmagukban is fontosak, végső soron hatással lehetnek az ember életére és egészségére is.
A környezetvédelem és a természet megőrzése mind a lakosság, mind a kormányok részéről nagy érdeklődésre tart számot. Ez az érdeklődés gyakran a nagy technológiai projectek (pl. a duzzasztógátak, nukleáris erőművek, rádiófrekvenciás adók, stb.) környezeti hatásai miatti aggodalomként fogalmazódik meg, és a fejlődés akadályát képezheti.
Sok project vált környezetvédelmi alapon politikai nyomás tárgyává, amelyben az EMF volt az egyik, de nem szükségszerűen az egyetlen vitapont. Például, 1987-ben az Amerika Hangja rádióműsor egyik tervezett nagyfrekvenciás rádióadójának építését, ami a világ legnagyobb rádióadója lehetett volna, környezetvédelmi alapon állították le Izraelben, részben a rádiófrekvenciák vándorló madarakra gyakorolt lehetséges hatása miatti megfontolásból.
A környezeti EMF expozíció miatti lakossági aggodalmak a távvezetékek alatt legelő tehenek csökkent tejtermelésétől a nagyteljesítményű radarok környékén található fák károsodásáig terjedtek. Ilyen aggodalmak hatással lehetnek az új technológiák fejlődésére is: sok tervet javasoltak a késői 1960-as években az elektromos energiának a világűrben történő előállítására keringő napelemek sorba állításával. Az ilyen napenergiával üzemelő műholdak által termelt nagy mennyiségű energiát a földfelszínre telepített nagyméretű antennákhoz sugározták volna le.
A technológiai nehézségeken túl, ennek és más új technológiáknak lakossági elfogadtatást kellene nyerniük.
Természetes és ember-alkotta források által kibocsátott sugárzások alkotják az EMF környezetet, amelyben élünk.
A természetes források sugárzása, amelyek közé tartozik a Napból és a galaxisokból érkező földön kívüli, és a Földről és a villámkisülésekből eredő EMF sugárzás, jelenleg a teljes EMF kibocsátás kis töredékét teszi ki a 0-300 GHz frekvencia tartományban.
Ember alkotta mesterséges források - amelyek a fő technológiákból adódnak - sugárzása a teljes EMF sugárzás fontos alkotói lettek, és közéjük tartoznak:
A legtöbb forrás esetén jelentős EM terek léteznek a forrás közvetlen közelében, ahol jelentősen meg is haladhatják a nemzetközi határértékeket (ICNIRP, 1999). Ezek a területek általában nem hozzáférhetőek az emberek számára, de az állatok és a növények bejuthatnak oda. A forrásoktól távolodva a térerősség gyorsan csökken és az ajánlott expozícíós határérték alatt van.
A legtöbb állatkísérletes EMF hatástanulmányt azért végezték, hogy megjósolják a lehetséges emberre káros hatásokat, és általában olyan standard állatfajokon végzik, amelyeket a toxikológiai tanulmányok is használnak, mint pl.: patkányokon és egereken.
E tanulmányok eredményeit azután arányosították emberre érvényes expozíciós határértékek származtatása céljából (ICNIRP, 1999).
A kutatás kérdése az, hogy vajon az EMF-nek lehet-e káros hatása vadon élő fajokra és háziállatokra. Figyelembe kell venni a következőket:
Az eddig végzett tanulmányok kevés bizonyítékot találtak az EMF állatvilágot károsító hatására környezeti sugárzási szintek esetén, de káros hatások következhetnek be közel a forráshoz.
A növényekre és termésekre irányuló 50-60 Hz expozíciós helyszíni tanulmányok nem mutattak hatást a környezetben normálisan található szintek esetén, sőt még legtöbbször közvetlenül a távvezeték alatt mérhető magas térerősségek esetén sem.
Ugyanakkor a növények növekedését befolyásoló tényezők paramétereinek sokfélesége (pl. termőtalaj, időjárás) eleve kizárja a lehetséges alacsony szintű EMF expozíciós hatások megfigyelésének lehetőségét.
A fák levélcsúcsainak károsodása a nagy térerősségeknél létrejövő koronakisülések miatt jól ismert. Ilyen térerősségek csak a legnagyobb feszültségű távvezetékek, mint pl. a 765 kV-os vezetékek alatt találhatók.
Bár minden szervezet ki van téve a geomágneses térnek, a tengeri állatok ki vannak téve természetes elektromos tereknek is, amit a tengeri áramlatok keltenek, mialatt a geomágneses mezőben haladnak. Az elektroszenzitív halak, mint a cápák és a ráják az óceánokban, és a harcsa az édesvizekben, elektroreceptív szervek segítségével tájolják be magukat a nagyon gyenge elektromos terekhez.
Némely kutató azt sugallta, hogy a tengeralatti elektromos kábelekből származó ember alkotta EMF megzavarhatja ezen állatok préda érzékelő és navigációs képességeit a tengeri kábelek közvetlen közelében. Ugyanakkor az eddig végzett tenger alatti kábelhatás tanulmányok, amelyeket a vándorló halakon (mint pl. lazac és angolna) és macrobenthonokon végeztek, egyike sem talált jelentős viselkedésbeli vagy biológiai hatást.
Jelenleg a korlátozott számú közlemény, amely az EMF szárazföldi és vízi ökorendszerekre gyakorolt hatásának veszélyével foglalkozik, jelentős környezeti hatásra utalóan kevés, vagy semmi bizonyítékot sem szolgáltatott, kivéve némi hatást közvetlenül az olyan nagyon erős források közelében, mint közvetlenül a legnagyobb feszültségű távvezetékek alatt. Mindazonáltal a munkák többsége ezen a téren megközelítésében esetleges és minőségében egyenlőtlen volt.
Az emelkedő környezeti EMF szintekkel foglalkozó koordinált kutatás napirendi kérdéseit még ezután kell majd kidolgozni.
A Nemzetközi EMF Projekt révén, a WHO széles programot futtat az EMF egészségügyi és környezeti hatásainak azonosítsására és irányítására. A program összetevői:
A következő hivatkozások nyújtanak további részletes információt ebben a tárgykörben:
For further information, please contact WHO Office of Press and Public Relations, Geneva. Tel (41 22) 791 2599, Fax (41 22) 791 4858. Email: inf@who.int.
All WHO Press Releases, Fact Sheets and Features as well as other information on this subject can be obtained on the Internet on the WHO home page http://www.who.int/
WHO’s International EMF Project maintains an updated set of fact sheets giving information about all major sources of EMF exposure. Fact sheets on key issues have been translated into many languages and are available from WHO or on the Project home page at www.who.int/peh-emf
(1)Will be put onto the WHO International EMF Project website, as documents approved by the International Advisory Committee.