|
|
[Előző] [Fel] [Következő] |
A Sejt- és Immun-sugárbiológiai Osztály 2007-ben jött létre, az OKK megszűnése, és az OSSKI részleges önállóságának visszanyerése kapcsán végrehajtott szervezeti átalakítások során.
A Sejt és Immun-sugárbiológiai Osztály fő kutatási profiljának tekinti az ionizáló sugárzás sejt- és molekuláris szintű hatásainak vizsgálatát, különös tekintettel az immunrendszerre gyakorolt hatásokra. Az osztály egy másik fontos kutatási területe különböző gén- és immunterápiás eljárások kombinálása sugárterápiával kísérletes tumor modellekben.
Ebben a témában arra keressük a választ, hogy a kis dózisú akut, krónikus, vagy frakcionált (ismételten alkalmazott) kis dózisú besugárzásnak milyen immunrendszert befolyásoló hatásai lehetnek. Vizsgálataink során a kis dózisú sugárzáson a 100 mGy alatti sugárdózisokat értjük.
A hétköznapi embert ilyen sugárdózis több forrásból érheti. Egyrészt, az úgynevezett „sugaras” munkahelyen dolgozó egyének esetében állhat fenn a veszélye ilyen jellegű sugárexpozíciónak. Ezeknél a dolgozóknál viszont a monitorozási rendszer megoldott, és eléggé szigorúan szabályozott, tehát itt pontosan nyomon lehet (és kell) követni az esetlegesen kapott dózist, a dolgozóknak pedig kötelező rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatokon részt venni. Sokkal fontosabb ezzel szemben a laikus populáció expozíciója. Napjainkban egyre szélesebb körben terjednek a sugárexpozícióval járó diagnosztikus célú orvosi beavatkozások, mint például a CT vagy a PET. Ezek a módszerek viszonylag nagy dózisterheléssel járnak, például a CT vizsgálat során kapott egész-test dózis 10-40 mGy között mozoghat. A CT kezd rutin vizsgálattá válni, a fiatal, egészséges egyéneket is érinti. Nehéz nyomon követni, ha egyáltalán lehet, hogy egy egyént élete során hányszor, milyen dózisterheléssel járó vizsgálatnak vetettek alá és ennek milyen hosszútávú következményei, egészségügyi kockázat növelő hatásai lehetnek. Ezen kis dózisok kumulatív hatása az ionizáló sugárzás sztochasztikus hatásait módosíthatja elsősorban, vagyis a rosszindulatú daganatok, illetve a veleszületett genetikai rendellenességek kialakulási gyakoriságát.
A daganat kialakulás kezdeti szakaszaiban az immunrendszernek fontos szerepe van. Irodalmi adatok igazolják, hogy az egyének életében kialakuló daganatos sejtek jelentős részét még a kezdeti szakaszban az immunrendszer sejtjei sikeresen elpusztítják, így nem alakul ki a daganat. A nagyobb, terápiás dózisokban adott ionizáló sugárzás jelentős mértékben gátolja az immunrendszert. Kis dózisoknak az immunrendszerre gyakorolt hatásairól sokkal kevesebb és helyenként ellentmondásos információ áll rendelkezésre az irodalomban.
Kutatásainkban ezekre a kérdésekre próbálunk meg választ találni. Vizsgálatainkban nyomon követjük az összlimfociták sugárérzékenységében, apoptózissal való pusztulásuknak gyakoriságában, citokin termelésükben bekövetkező változásokat kis dózisú besugárzás hatására. Vizsgáljuk továbbá bizonyos izolált sejtpopulációknak a funkciójában bekövetkező változásokat is. Jelenleg két sejtcsoportra koncentrálunk: a dendritikus sejtekre és a regulátor T sejtekre. Mindkét sejtcsoportnak alapvető szerepe van a daganat ellenes immunválasz kiváltásában, illetve szabályozásában.
A téma az OSSKI Molekuláris és Tumor-sugárbiológiai Osztállyal együttműködésben folyik, az anyagi keretet egy EU FP6, illetve egy ETT téma biztosítja.
Az agytumorok igen rossz prognózisú daganatok, amelyeknek a hagyományos kezelése a sebészi eltávolításból és a lokális sugárterápiából áll. Az osztályon, ugyancsak a Molekuláris és Tumor-sugárbiológiai Osztállyal közreműködésben, hosszabb ideje folynak kutatások olyan génterápiás eljárások kifejlesztésére, amelyek a hagyományos eljárásokkal kombinációban javítják az agydaganatok terápiás hatékonyságát.
Kísérleteinben génterápiás módszerekkel fokozni kívánjuk a daganatok sugárérzékenységét. Bizonyos daganat ellenes szerekről kimutatták, hogy képesek fokozni a sugárterápia hatékonyságát, vagyis sugárérzékenyítőként viselkednek. Ilyen szer például a gemcitabin, ami egy nukleotid analóg. A gyógyszer maga inaktív, a sejten belüli metabolizációja során alakul át az aktív hatóanyaggá. Ezt a metabolikus aktivációt a deoxicitidin kináz enzim végzi. Az általunk alkalmazott eljárás lényege, hogy a gemcitabin metabolizációjáért felelős enzim génjét egy megfelelő vektorba klónozzuk, majd ezt bejuttatjuk a daganatsejtekbe. A gén fokozott expressziója nyomán javul a gemcitabin metabolizációja, és így fokozódik mind a gemcitabin citotoxikus, mind annak sugárérzékenyítő hatása. Kísérleteink során ígéretes eredményeket értünk el állatmodelleken.
További terveink között szerepel glioma-specifikussá tenni a terápiás gén expresszióját, valamint olyan deoxicitidin kináz enzim variánsok kifejlesztése, amelyek a vad típusú enzimhez képest lényegesen jobban képesek a gemcitabint aktiválni.
A témához OTKA és ETT pályázatokból biztosítottunk anyagi forrásokat.
A sugárbiológiai és sugár higiénés ismeretek széleskörű terjesztése, oktatása az osztály alapvető feladatai közé tartozik. Az osztályvezető előadóként rendszeresen részt a Semmelweis Egyetem és az OSSKI által szervezett átfogó és korszerű sugárvédelmi tanfolyamokban.
A Semmelweis Egyetem korábbi Sugárterápiás Tanszékével együttműködésben szervezték meg 2000 tavaszán az első sugárbiológiai kurzust sugárterápiás szakorvosok, illetve szakorvos jelöltek számára. A kurzus egyik előadója Dr. Lumniczky Katalin is. A sugárbiológiai kurzust, azóta rendszeresen, különböző szervezeti formában szervezik. Jelentős eredmény, hogy 2007-ben az OSSKI Magyarországon egyedül akkreditálva lett a sugárterápiás szakorvosok sugárbiológiai gyakorlati képzésére. Ebben a tevékenységben is részt vesznek a Sejt és Immun-sugárbiológiai Osztály munkatársai.
Dr. Lumniczky Katalin részt vesz egy témával a Semmelweis Egyetem „Onkológia” Ph.D. programjában. Ennek a programnak köszönhetően az osztályon egy dolgozó PhD fokozatának megszerzése jelenleg van folyamatban.
Az Osztály valamennyi kutatójának publikációi nyomon követhetők az OSSKI honlap főoldaláról elérhető ’Publikációk” jegyzékben, név szerint.
| SOBO kutatóinak neve | Összes publikáció | Összes közlemény folyóíratban | Független idézettség | Kumulatív impakt faktor |
|---|---|---|---|---|
| Dr. Lumniczky Katalin | 14 | 12 | 114 | 32,376 |
| Dr. Balogh Andrea | 7 | 7 | 5 | 1,471 |
| Szatmári Tünde | 4 | 4 | 31 | 12,519 |
| Publikációk száma (ebből első szerző) | 14 (7) | |
| Folyóiratban leközölt referált dolgozatok száma | magyarul | - |
| angolul | 14 | |
| Könyvek és útmutatók (ebből szerkesztő is) | - | |
| Könyvfejezet (ebből magyarul) | - | |
| Összesített impakt faktor | 32,376 | |
| Független idézetek száma (ebből könyvekben) | 114 | |
| Tudományos konferenciákon tartott előadások (ebből angolul) | 10 (8) | |
| Továbbképző előadások száma (idehaza+külföldön) | 23 | |
| Publikációk száma (ebből első szerző) | 7 (4) | |
| Folyóiratban leközölt referált dolgozatok száma | magyarul | 1 |
| angolul | 6 | |
| Könyvek és útmutatók (ebből szerkesztő is) | - | |
| Könyvfejezet (ebből magyarul) | - | |
| Összesített impakt faktor | 1,471 | |
| Független idézetek száma (ebből könyvekben) | 5 | |
| Tudományos konferenciákon tartott előadások (ebből angolul) | 5 (2) | |
| Továbbképző előadások száma (idehaza+külföldön) | - | |
| Publikációk száma (ebből első szerző) | 4 (2) | |
| Folyóiratban leközölt referált dolgozatok száma | magyarul | 0 |
| angolul | 4 | |
| Könyvek és útmutatók (ebből szerkesztő is) | - | |
| Könyvfejezet (ebből magyarul) | - | |
| Összesített impakt faktor | 12,519 | |
| Független idézetek száma (ebből könyvekben) | 31 | |
| Tudományos konferenciákon tartott előadások (ebből angolul) | 1 (1) | |
| Továbbképző előadások száma (idehaza+külföldön) | - | |
