[Előző] [Fel] [Következő]

Nukleáris Medicina Osztály (NMO)

Az Osztály személyi állománya

• dr. Jánoki Győző Aladár - osztályvezető

• Király Réka Julianna - kutató
• Kovács Melinda - adminisztrátor
• Dr. Máthé Domokos - kutató
• Polyák András - kutató

Az Osztály feladatai, tevékenysége

Az Osztályon és a Kísérleti Állatházban radiofarmakológiai szakgyógyszerészek, állatorvosok, fizikus, vegyész, biomérnök, valamint nukleáris medicina szakasszisztensek és nagy gyakorlattal rendelkező állatgondozók dolgoznak együtt. Tevékenységeik szerteágazóak - elsősorban a nyílt radioaktív izotópforrások közegészségügyi és állategészségügyi alkalmazásával függnek össze. Munkájuk magában foglalja a szakterület jogszabályi előkészítését, módszertani ajánlások írását, aktuális problémák kutatásának a végzését, valamint a területen dolgozó szakemberek folyamatos továbbképzését.

A kórházakban az izotóposztályokon Magyarországon is széles körben végeznek izotópdiagnosztikai (szcintigráfiás) vizsgálatokat. Ezen diagnosztikai vizsgálatok szükséges, és a detektáló műszer mellett a leglényegesebb feltétele az ún. diagnosztikai céllal előállított radioaktív gyógyszerek csoportja. A diagnosztikai radiofarmakonok több tucatnyian vannak, ezek legtöbbje ^99mTechnécium-mal jelzett vegyület, mint pl.: a csontszcintigráfiára használatos ^99mTc MDP, vagy a szívizom perfúziós vizsgálatra alkalmas ^99mTc MIBI – de itthon is egyre nő a nagyon érzékeny és specifikus vizsgálómódszer, a pozitron emissziós tomográfia (PET) módszerével a pozitron sugárzó radiofarmakonokkal (¹⁸FDG és ¹⁴C-metionin) végzett vizsgálatok száma.

A diagnosztika (kórjelzés) mellett a nemzetközi irányzatoknak megfelelően itthon is egyre inkább tért hódít a kezelési céllal történő radioaktív gyógyszeres alkalmazás. A kezeléseket legtöbbször daganatos betegeken végzik, de igen sok ortopédiai és egyéb kóroktanú betegség gyógyítása is lehetséges az ún. terápiás céllal előállított radioaktív gyógyszerekkel. A legismertebb és hazánkban is előszeretettel alkalmazott terápiás radiofarmakonok közül említést érdemelnek a csontáttétes betegek palliációjára használt ¹⁵³Samáriummal és ¹⁷⁷Lutéciummal jelzett foszfonátok (¹⁵³Sm- és ¹⁷⁷Lu EDTMP), a pajzsmirigy betegek kezelésére alkalmazott ¹³¹Jód, valamint a terápia rezisztens krónikus ízületgyulladások gyógyítására alkalmas ⁹⁰Yttrium-kolloidok.

A radioaktív gyógyszerek alkalmazásakor a hatékonyság (a diagnosztikai vizsgálat érzékenysége és specifikussága ill. a kezelés eredményesége) mellett a biztonság számos kritériumát is teljesíteni kell. Az alkalmazott radioaktív gyógyszer számos közegészségügyi problémát vet fel: a betegre és családjára, a vizsgáló személyzetre és a környezetre is ártalmatlan kell, hogy legyen. A felhasználást számos rendelet szabályozza. Ezen rendeletek, hatósági előírások folyamatos felülvéleményezése, a változó gyakorlat számára történő átszabása, megfeleltetése és a gyakorló kollégák számára történő értelmezése szintén az Osztály és a Kísérleti Állatház feladata.

• A különféle módon bejuttatott (intravénás, per os, subcutan, intratumorális, intraartikuláris) radioaktív gyógyszerek az élő szervezeten belül eloszlanak, a célszerveken koncentrálódnak, ugyanakkor a felesleges mennyiség a szervezetből a vizelettel, a bélsárral és egyéb testnedvekkel így pl. a nyállal kiürül. Az eloszlás és a kiürülés időbeni lefolyása az izotóp fizikai tulajdonságaival (fizikai felezési idő, sugárzás típusa és energiája) együttesen meghatározza a páciens belső dozimetriai viszonyait. Ideális esetben magas célszerv dózis mellett a kiválasztó szervekre vonatkozóan kicsi ún. kritikus szerv dózisok elérése a kívánatos. Ezen klinikai célkitűzés eléréséhez a radioaktív gyógyszerek kutatása és fejlesztése során a gyógyszer jelölt vegyületeket kísérleti állatokon teszteljük. A kapott adatokat számítógépes programok (MIRDOSE, OLINDA) segítségével emberre extrapoláljuk. Kísérleti munkánk során a betegek sugárterhelésének a szükséges legalacsonyabb szinten tartása a legfontosabb célkitűzésünk a vizsgálat és a kezelés teljes értékének megőrzése mellett.
• A páciens belső dozimetriai jellemzőket számos úton lehet és kell befolyásolni olyan módon, hogy a kívánatos célszerv dózis minél magasabb legyen, ugyanakkor a kritikus szervek elnyelt dózisai a lehető legalacsonyabbak legyenek. Más szavakkal a maximálisan tolerálható dózis megadása a terápiás radiofarmakonok esetében a használatukat befolyásoló talán legfontosabb adat. Állatmodellek segítségével számos módszert, kezelést ajánlhatunk a pl a pajzsmirigy blokkolására, a vese, a máj, a gyomornyálkahártya és a belek, vagy a csontvelő átlagos elnyelt dózisainak a csökkentésére.
• A vizsgált vagy kezelt betegek esetében csak hiányos adatok állnak rendelkezésre a szoptató kismamák tejével ill. férfiak esetében a spermával ürülő radioaktív gyógyszerhányad meghatározásával kapcsolatosan. Mikortól szoptathatják gyermekeiket a kismamák? Meddig tartózkodjanak a házasélettől a férfiak? Ezen kérdések megválaszolására sem nélkülözhetjük az állatkísérleteink adatait.
• A nyílt izotópokkal végzett diagnosztikai és terápiás beavatkozások örök kérdése mind a humán mind az állategészségügyi alkalmazások során, hogy lehet-e, szabad-e a beavatkozást ambuláns járóbeteg kezelés szintjén elvégezni, vagy hospitalizációt, kórházi elhelyezést igényel a vizsgálat vagy a kezelés. Mik legyenek a hazabocsájtás feltételei, milyen megkötésekkel, jó tanácsokkal lássuk el a hazatérő két- és négylábú betegeket? Ezeket az alapkérdéseket jogszabályi kereteken belül és a betegek ill. állattartó tulajdonosok tájékoztatására szolgáló kiadványok szintjén egyaránt kezelnünk kell.
• A nyílt izotópokkal végzett orvosi, gyógyszerészi és asszisztensi munka során a radioaktív gyógyszerek előállítása, kiszerelése, szállítása, valamint a felhasználó helyeken (kórházak Izotóp Osztályai) végzett műveletek a beadásra kész fecskendő előkészítése, a gyógyszer applikáció, a szcintigráfiás képalkotás és a beteg hazabocsájtásáig bezárólag a munkát végző szakemberek számára is veszélytelen kell, hogy legyen. E cél elérése érdekében a szakemberek folyamatos továbbképzése, a munkafolyamatok rutinszerű begyakorlása kísérleti állatmodellek felhasználásával és a klinikai vizsgálat vagy kezelés pontos mimikálásával lehetséges. Példaként érdemes említeni az onkológiai betegek őrszem nyirokcsomó detektálásának a módszerét, ahol a radiofarmakon preparálásától kezdve, a jelzett radiokolloid applikációján át a szcintigráfiás leképezés (scannelés) és az intraoperatív detektálás, valamint a patológiai feldolgozás minden lépése értékelhető és begyakorolható kísérletes állatmodelleken. A munka során szerzett tapasztalatok a humán és állategészségügyi alkalmazások számára módszertani ajánlások formájában megjeleníthető.
• Az orvosi és állatorvosi célú izotópfelhasználás során előállt sugárveszélyes hulladékok kezelése környezetünkre potenciális veszélyt jelent, és ezért speciális szakértelmet kíván. A felhasználás során szinte soha nem kizárólag sugárvédelmi szempontokból aggályos hulladék keletkezik, hanem amellett, hogy izotóppal szennyezett a hulladék, biológiai szempontból aggályos váladékokkal, anyagcsere termékekkel, valamint kémiai és fizikai szempontokból veszélyes (pl gyógyszerek, vegyszerek) anyagokkal, valamint éles és szúró (szikepenge, tű, fecskendő) is terhelt a keletkezett anyag. A termelődő hulladék minimális szinten történő tartása, ideiglenes tárolása és megsemmisítése szintén komoly meggondolásokat igénylő interdiszciplináris feladat.

1a. ábra.

1b. ábra.

1c. ábra.

A felvételen egy altatott kutya szcintigráfiás felvétele látható (1a. ábra). Az onkológiai szcintigráfiás vizsgálatokkal a rosszindulatú daganatos megbetegedések kezelésének hatékonysága is jól lemérhető. Az 1b. ábrán a kezelés megkezdése előtti kiterjedt, inoperábilis daganat képe látható, míg az 1c. ábrán a sugárkezelés utáni kisméretű, operábilis elváltozás.

2a. ábra.

2b. ábra.

A 2a. ábrán egy veleszületetten immunhiányos ún. Nude-egér látható, jobb combján egy átültetett emberi gyomor-bélrendszerből származó rosszindulatú daganattal. A modell kiválóan alkalmas diagnosztikai és terápiás céllal előállított radioaktív gyógyszerek alkalmasságának, hatékonyságának, ártalmatlanságának a vizsgálatára. A 2b. képen ugyanez a Nude egérről készített szcintigráfiás felvétel látható, amely jól demonstrálja a radiofarmakon (¹³¹J-anti CEA MoAb) várható hatékonyságát emberi rákok kezelésére.