Ténylap N° 305 2006. július

Világméretű betegségterhet okoz a Nap ultraibolya sugárzása

Bevezetés

Mindenkit ér ultraibolya sugárzás (UVR) a Napból. Az UV sugárzás kis mennyiségben hasznos az egészségre nézve és alapvető fontosságú a D-vitamin termelődésben. Ennek ellenére, a túlzott UV sugárzás expozíció számos egészségkárosodással van kapcsolatban, melyek közül a legfontosabbak a különféle bőrrákok és a szem szürkehályogja (katarakta). A WHO a közelmúltban értékelte a Napból származó UV sugárzásnak tulajdonítható világméretű betegségterhet. Ezek az információk fontos alapul szolgálnak a nemzeti és nemzetközi UV közegészségügyi és egészségvédelmi programoknak ahhoz, hogy segítsenek az embereknek elkerülni a nem kívánatos napsugárzás expozíciót.

UV sugárzás

A földfelszínt elérő UVR nagyrészt hosszú hullámhosszú UVA sugárzásból áll és egy kis mennyiségű rövidebb hullámhosszú UVB sugárzásból. A legtöbb UVB és a nagyon rövid hullámhosszú UVC sugárzást az atmoszféra kiszűri. Az UV sugárzás szintje függ a következőktől:

• Nap magassága: minél feljebb van a Nap az égen, annál magasabb az UVR szintje, és annál nagyobb az UVB mennyisége az UVA-hoz képest. Az UVR szintje változik a napszaktól és az évszaktól függően is.
• Szélességi kör: minél közelebb vagyunk az egyenlítői területekhez, annál magasabb az UVR szintje.
• Felhőtakaró: az UVR szintje a felhőtlen ég alatt a legmagasabb. Ennek ellenére, még felhős ég esetében is magas lehet az UVR szintje az atmoszférán belüli szóródás miatt.
• Magasság: nagyobb magasságokban az atmoszféra vékonyabb és a légnyomás csökken, ezért kevesebb UVR nyelődik el.
• Ózon: az atmoszférában lévő ózon elnyeli az UVR egy részét, amely különben elérné a földfelszínt. Az ózon csökkenés megnövekedett UVB szinteket okoz, ugyanakkor hatása csekély az UVA szintekre.
• Felszíni visszaverődés: a fű, talaj és víz kevesebb, mint 10%-át veri vissza az UVR-nek; a friss hó több, mint 80%-ot; a száraz homok kb. 15%-ot, míg a tengeri tajték kb. 25%-ot.

Az UVR nem látható és érezhető. Tehát az UVR mérése szükséges a felszíni (környezeti) UVR pontos meghatározásához. Az UVR mérések eredményei, mint pl. az UV index (lásd: www.who.int/uv) egyértelműen jellemzik a nap UV sugárzását, figyelembe véve annak bőrkárosító képességét. Ha mérési eredmények nem elérhetők, akkor a környezeti UVR szintjének becslése a földrajzi szélességi adatokon alapulhat.

Egyének esetében az UVR expozíció függhet még olyan tényezőktől, mint pl. viselkedés és napsugárzás elleni védelmek (pl. ruházat, sapka, napvédő krém és napszemüveg) használata a szabadban történő tevékenységek (beleértve a munkavégzést) során. A személy bőrtípusa is fontos tényező. A világos bőrű emberek sokkal könnyebben leégnek, mint a sötét bőrűek.

A túlzott UV sugárzás expozíció egészségkárosító hatásai

A tudományos irodalomból rendszeresen gyűjtött bizonyítékok felhasználásával a WHO meghatározott kilenc egészségkárosító hatást, amelyet egyértelműen az UVR expozíció okoz. Ezekre az egészségi következményekre vonatkozóan egy, a megbetegedést és halálozást is tartalmazó, becslést készítettek a világméretű betegségteherre. A kilenc vizsgált betegség a következő volt:

• Bőr malignus melanómája (CMM): A bőr melanóma egy nagyon súlyos, rosszindulatú rákos daganat. Bár a kezelési eredmények javulnak, a melanóma még mindig jelentős halálozási kockázattal jár. A WHO jelentés értékelése szerint, a melanómából származó betegségteher 50% és 90% közötti része lehet az UVR expozíció következménye.
• Bőr pikkely sejtes karcinómája (SCC): Ez a rosszindulatú bőrrákok egy másik típusa, amely általában kevésbé gyorsan fejlődik, mint a melanóma és így kevésbé valószínű, hogy halált vagy hosszantartó rokkantságot okoz. Az összes SCC betegségteher 50-70%-a tulajdonítható az UVR expozíciónak.
• Bőr alap sejtes karcinómája (BCC): Ez a bőrrák elsősorban időskorban jelentkezik és helyileg, lassan nő. A BCC előfordulásának és halálozásának 50-90%-a tulajdonítható az UVR expozíciónak.
• Szaru, vagy kötőhártya pikkely sejtes karcinómája (SCCC): Ez a szem felszínének egy ritka daganata. Az SCCC miatti betegségtehernek kb. 50-70%-a tulajdonítható az UVR expozíciónak.

A következő állapotok is a túlzott UVR expozíció következményei, de jelentős bizonytalanság van a betegség összterhének becslése körül, mivel kevés az elérhető adat az előfordulásról és/vagy az UV-nek tulajdonítható részről:

• Bőröregedés: Krónikus nap okozta károsodás, amely a nap keratózisnak nevezett bőr állapot kialakulásával kapcsolatos. Néha ez rákmegelőző állapot is lehet. A nap keratózis miatti betegségteher 100%-az UVR expozíciónak tulajdonítható.
• Leégés: A leégés lehet szabályos és hólyagos, az eredő betegségteher 100%-ban az UVR expozíciónak tulajdonítható.
• Kortikális szürkehályog: A szürkehályog egy szembetegség, ahol a lencse átlátszatlanná válik, látásromlást és akár vakságot is előidézve. A szem hosszú idejű nap expozíciója növeli egy jellemző szürkehályog típus, a kortikális szürkehályog kialakulásának kockázatát. Az összes szürkehályoggal kapcsolatos betegség öt százaléka közvetlenül az UVR expozíciónak tulajdonítható.
• Pterygium: Ez egy szárny alakú húsos kinövés a szem felszínén. A betegségteher 40-70% az UVR expozíciónak tulajdonítható.
• Ajakherpesz újra aktiválása (RHL): A túlzott UVR expozíció az immunrendszer elnyomását és a herpesz szimplex vírus újra aktiválását okozza. A betegségteher 25-50% az UVR expozíciónak tulajdonítható.

Az UV ártalom világméretű terheinek becslése

A WHO a betegséggel/rokkantsággal súlyozott életéveket (Disability Adjusted Life-Years (DALY)) alkalmazza egy adott betegséghez kapcsolódó egészségkárosodás mérésére. A DALY egyesíti a betegséggel kapcsolatos korai halálozás miatt elveszett életéveket és azon évek számát, amelyek a rokkantság miatt vesztek el. Így, egy DALY egyenértékű egy teljesen egészségesen eltöltött életév elvesztésével.

A következő táblázat a fentebb felsorolt kilenc betegségre összegzi a DALY-t és a halálozást, amely a túlzott UVR expozíciónak tulajdonítható a 2000. évre számítva. Az alsó és felső becslések jelzik azt az eltérést, amely azoktól az aktuális megközelítésektől és értékektől függ, amelyeket a számításokban használtak. Világszerte kb. 1,5 millió DALY (0,1%-a a világ összes betegségterhének) vész el a túlzott UVR expozíció miatt. A becslések, amelyek a leégésre és a Herpes Simplex vírus (ajakherpesz) újraaktiválására vonatkoznak különösen bizonytalannak tekintendők. Tehát, a DALY becslések összege ezeknek az egészségi problémáknak a kizárásával is bemutatásra került.

A halálozásban csak a három bőrrák járul hozzá a túlzott UVR expozíciónak tulajdonítható halálhoz. 41 000 és 71 000 között, legjobb becsléssel kb. 60 000 haláleset volt a túlzott UVR expozíciónak tulajdonítható 2000-ben.

Területi eltérések

A fő egészségi hatások, amelyek hozzájárulnak az UVR-hez kapcsolódó betegségteherhez, területenként változnak:

A WHO elsődlegesen fehérbőrű népességű Európai régiójában, a melanóma messze a legnagyobb okozója az UVR-nek tulajdonítható betegségtehernek. Hasonló eredményt találtak néhány országban a WHO Nyugat Csendes-óceáni régiójában, um. Ausztrália, Brunei, Japán, Új-Zéland és Szingapúr. Amerikában a melanóma jelenti a legnagyobb UVR-nek tulajdonítható betegségterhet, de a leégés hozzájárulása is jelentős.

A WHO Afrikai régiójában a fő UVR-nek tulajdonítható betegségteher, a szürkehályog. Bár a malignus melanóma nem jellemző az erősen pigmentált népességekben, ez számít a második legnagyobb betegségtehernek e régióban.

Szintén a szürkehályog okozza a legnagyobb UVR-nek tulajdonítható betegségterhet a WHO Amerikai régiójának néhány országában is, mint pl. Bolívia, Ecuador, Guatemala, Haiti, Nicaragua és Peru, valamint a Kelet Mediterrán régióban, mint pl. Egyiptom, Szaúdi Arábia, Irán és Irak. Hasonlóan, a WHO Dél-kelet-ázsiai régiójában, olyan országokban, mint Indonézia, Thaiföld, India és Banglades, a szürkehályog a legfontosabb betegség. Néhány Nyugat Csendes-óceáni országban, ideértve Kínát, Malajziát és a Fülöp-szigeteket, a leégés és a szürkehályog a vezető UV-hez kapcsolódó betegség, melyet a melanóma követ.

Az UVR expozíció hasznos hatásai

Az UVR expozíció rendelkezik előnyős hatásokkal, főleg a D-vitamin termelésében. A megfelelő D-vitamin ellátottság megvéd az olyan csontbetegségek kifejlődésétől, mint pl. az angolkór, csontlágyulás és csontritkulás. A lehetséges hasznos hatások néhány rák típusra és az immunbetegségekre intenzív tudományos kutatás alatt állnak. Az alacsony szélességi körökön lakó népesség (akik nem alakítottak ki magas D-vitamin tartalmú étrendet) és az erősen pigmentált népesség különösen rászorulnak az UVR-ra, hogy az megfelelő D-vitamin szintet hozzon létre.

Az UV hiány elméleti értékelésének céljából a WHO modellszámításokat végzett. Ha széleskörű és mély D-vitamin hiányhoz vezető, nulla UV expozíciót tételeztek fel, több, mint 3,3 milliárd DALY lehet az éves veszteség a D-vitamin hiányhoz kapcsolódó betegségektől. Fontos, hogy a jelen helyzet nem ez. Bár a kutatás azt sugallja, hogy sok embernek lehet az optimálisnál alacsonyabb a D-vitamin szintje, ez nem abban a tartományban van, amely a fenti csontbetegségeket okozza. Valójában, az angolkór, csontlágyulás és csontritkulás ritka betegségek. A legtöbb esetben a legkisebb alkalmi UVR expozíció is elegendő a D-vitamin szint karbantartásához, hogy elkerüljük ezeket az egészségi problémákat.

Tehát, inkább az UVR túlexpozíció, mint az alulexpozíció, marad az elsődleges közegészségügyi probléma. A részletes és megfelelő, nap expozícióra vonatkozó tanácsokat – az UVR túlexpozíció okozta megbetegedések és a D-vitamin hiány elkerülésére - legjobb, ha a helyi egészségügyi hatóságok dolgozzák ki, figyelembe véve a helyi lakosság bőrtípusát és a régió környezeti UVR-t.

Az UVR túlexpozíció megelőzése – a WHO ajánlásai

• Korlátozza a déli napon eltöltött időt: A Nap UV sugarai 10 és 14 óra (azaz 2 órával a Nap delelése előtt és után) között a legerősebbek. A lehetséges mértékben korlátozza a napsugárzásból származó expozíciót ezekben az órákban.
• Használja az árnyékot okosan: Keressen árnyékos helyet, amikor az UV sugarak a legerősebbek, habár, az árnyékoló szerkezetek, mint pl. a fák, ernyők vagy ponyvák nem nyújtanak teljes napvédelmet. Az árnyék szabály: „Nézd meg az árnyékodat. Ha rövid az árnyékod: Keress árnyékos helyet!” – egy egyszerűen megjegyezhető emlékeztetőként szolgál.
• Viseljen védőruhát: Egy széles karimájú kalap jó nap elleni védelmet kínál a szemek, fülek, arc és a tarkó számára. A napszemüveg, megfelelő oldalsó védelemmel, amely 99-100 % UVA és UVB védelmet nyújt, nagymértékben csökkenti a szemkárosodást okozó nap expozíciót. Sűrű szövésű, lazán testhezálló ruházat további védelmet nyújt a napsugárzás ellen.
• Használjon napvédő krémet: A széles spektrumú, 15 feletti fényvédő faktorú (SPF 15+) napvédő krémek bőséges használata és minden két órában, vagy szabadban végzett munka, úszás, játék vagy sportolás után történő újra használata segíthet védeni a bőrt az UVR-től. A napvédő krémek alkalmazása nem használható a nap expozíció idejének meghosszabbítására, inkább a bőr védelmére, amikor az expozíció elkerülhetetlen.
• Kerülje a szoláriumokat és barnító szalonokat: A napágyak károsítják a bőrt és a nem védett szemet, ezért jobb teljesen mellőzni használatukat. A WHO azt ajánlja, hogy 18 éves kor alatti fiatalok egyáltalán ne használjanak napágyat.
• Ismerje meg az UV indexet: Az UV index az UV sugárzás egy jellemzője (lásd www.who.int/uv). Minél nagyobb az UV index, annál nagyobb a szem és bőr sérülésének kockázata. Használja az UV indexet a kültéri tevékenységek nap-biztos megtervezéséhez. Ha az előre jelzett UV Index 3-nál (mérsékelt) magasabb szintű, védekezni kell a napsugárzás ellen.
• Védje a gyerekeket: A gyerekek általában érzékenyebbek a környezeti veszélyekre, mint a felnőttek. Kültéri tevékenységek alatt védeni kell őket a magas UV expozíciótól a fentiek szerint, és a csecsemőket tartsuk mindig az árnyékban. A napvédelem bemutatása az iskolákban különösen fontos, hogy a gyerekekben tudatosuljanak a nap túlexpozíció kockázatai és az elkerülésének módjai. A WHO egy speciális programot dolgozott ki ebben a témában. További információkat lásd: http://www.who.int/uv.

A D-vitamin hiány megelőzése

A D-vitamin hiány UVR alulexpozíció miatti kockázata nagy nyilvánosságot kapott a közelmúltban. Jelentős kutatások folynak jelenleg is ezen kockázatok és a megfelelő színtű nap expozíció jobb megismerésére. Az a népesség, amelynek nagyon alacsony a nap expozíciója, mint pl. a zárt helyen tartott személyek (pl. börtönlakók), erősen pigmentált bőrű személyek, akik alacsony UVR környezetben (pl. magas szélességi körökön) élnek vagy azok, akik vallási vagy kulturális okokból egész testfelületüket fedve tartják, amikor a szabadban vannak, az orvosukkal történt megbeszélés mellett meg kell fontolniuk a D-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítő alkalmazását. Az emberek nagy többsége számára világszerte az UVR túlexpozíció megelőzése (a fenti tanácsok alkalmazásával) marad a fő egészségi kérdés.

A WHO szerepe

A WHO, az INTERSUN projektjén keresztül, tudományos tájékoztatást és gyakorlati tanácsokat ad az UVR expozíció egészségre gyakorolt és környezeti hatásairól 1995-óta. Az INTERSUN olyan tevékenységet folytat, amely az UVR túlexpozíció világszintű betegségterhének csökkentését célozza. Más nemzetközi szervezetek (UNEP, WMO, IARC és ICNIRP), és különböző WHO együttműködő központok tevékenyen részt vesznek az INTERSUN-ban.

További tájékoztatásért lépjen kapcsolatba az alábbi elérhetőségekkel:

WHO Media centre
Telephone: +41 22 791 2222
Email: mediainquiries@who.int

Magyar honlap a biztonságos napozásról: http://www.napsugarzas.hu