| [Előző] [Fel] [Következő] |
WHO Ténylap No. 322.
2007. június
Mára az elektromos áram használata a mindennapi élet szerves részévé vált. Amikor a villanyvezetékeken és készülékeken elektromos áram halad át, akkor közelükben elektromos és mágneses tér jön létre. Az 1970-es évek vége óta vetődik fel a kérdés, hogy van-e az extrém alacsony frekvenciájú (ELF) elektromos és mágneses tereknek (EMF) egészségkárosító hatása. Azóta sok kutatást elvégeztek és sikeresen megválaszoltak fontos kérdéseket és szűkítették a jövőbeli kutatás célját.
1996-ban, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) létrehozta a Nemzetközi Elektromágneses Tér projektet (EMF Project), hogy megvizsgálja az elektromágneses tér kibocsátásával működő technológiákkal kapcsolatos lehetséges egészségügyi kockázatokat. A WHO megbízott szakértő csoportja legutóbb egy összefoglaló cikkben ismertette az ELF terek egészségügyi jelentőségeit (WHO, 2007).
Ez a ténylap a megbízott szakértő csoport eredményein alapszik, és a WHO által alapított Nemzetközi Rákkutató Ügynökségnek (IARC) 2002-ben, valamint a Nemzetközi Nem-ionizáló Sugárvédelmi Bizottságnak (ICNIRP) 2003-ban kiadott legújabb összefoglaló tanulmányait teszi naprakésszé.
Mindenütt, elektromos és mágneses terek vannak jelen, ahol elektromos áram folyik a villamos távvezetékekben és kábelekben, a lakóhelyi vezetékekben és az elektromos berendezésekben. Az elektromos töltések elektromos teret hoznak létre, ami a volt és a méter hányadosaként (V/m) mérhető és közönséges anyagokkal, fával, fémmel árnyékolható. A mágneses teret az elektromos töltések mozgása kelti (áram), és tesla (T), gyakrabban millitesla (mT) vagy mikrotesla (µT) mértékegységekben fejezzük ki. Egyes országokban egy másik, Gaussnak (G) nevezett mértékegység az általánosan használt (10,000 G = 1 T). Ezeket a tereket közönséges anyagok nem árnyékolják, hanem áthaladnak azokon. Mindkettő típusú tér legerősebb közel a forrásához és a távolság növekedésével csökken az erősségük.
A legtöbb elektromos energia hálózat működési frekvenciája 50 vagy 60 ciklus/másodperc, azaz hertz (Hz). Bizonyos készülékek közelében a mágneses tér értéke a néhány ezer mikroteslás értéket is elérheti. A villamos vezetékek alatt a mágneses tér értéke 20 µT körüli, az elektromos tér pedig néhány ezer Volt/m értékű. Ezzel szemben a lakásokban a lakóhelyi átlagos, hálózati frekvenciájú mágneses tér sokkal alacsonyabb – Európában kb. 0,07 µT, Észak-Amerikában pedig 0,11 µT. A lakóhelyeken az elektromos tér értéke átlagosan néhány tíz V/m körüli.
2005. októberben a WHO összehívott egy tudományos szakértőkből álló munkacsoportot, hogy értékelje a >0–100000 Hz (100 kHz) frekvencia tartományú ELF elektromos és mágneses terek expozíciójának bármely lehetséges egészségügyi kockázatát. Amíg az IARC 2002-ben a rákkal kapcsolatos bizonyítékokat vizsgálta meg, addig ezt a szakértői munkacsoport számos más egészségre kifejtett hatást tekintett át és újraértékelte a rákkal kapcsolatos bizonyítékokat. A munkacsoport következtetéseit és javaslatait a WHO Környezet Egészségügy Kritériumai című (EHC, Environmental Health Criteria) monográfia mutatja be (WHO, 2007).
A szabványos egészségi kockázatértékelési eljárást követően a munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy az ELF elektromos terek nem vetnek fel lényeges egészségügyi kérdéseket azokon a szinteken, amelyekkel a lakosság tagjai általában találkoznak. Így e ténylap fennmaradó része elsődlegesen az ELF mágneses tér expozíció hatásairól szól.
A nagy dózisú, jóval 100 µT feletti, akut expozícióknak vannak olyan jól meghatározott biológiai hatásai, amelyek az ismert biofizikai mechanizmusokkal megmagyarázhatók. Külső elektromágneses tér a testben elektromos teret és áramot indukál, amely nagyon nagy térerősségek esetén idegi és izom stimulációt okoznak és megváltoztatják a központi idegrendszerben az idegsejtek ingerelhetőségét.
Az ELF mágneses tér expozíció hosszú távú kockázatait vizsgáló tudományos kutatások többsége a gyermekkori leukémiára összpontosított. 2002-ben az IARC kiadott egy monográfiát, amely az ELF mágneses tereket, mint „lehetséges emberi rákkeltő”-t osztályozta. Ez a besorolás arra szolgál, hogy azokat az ágenseket jelöljék meg vele, amelyek emberi rákkeltő hatására korlátozottak a bizonyítékok és a kísérleti állatokban történő rákkeltésre sincs megfelelő bizonyíték (más ilyen ágensek például a kávé és a hegesztőfüst). Ezt a besorolást az epidemiológiai vizsgálatok meta-analízisére alapozták, amely következetesen kétszeres növekedést mutat a gyermekkori leukémiában, ha a lakóhelyi hálózati frekvenciájú mágneses tér átlagos expozíciója 0,3-tól 0,4 µT felett van. A munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy az azóta megjelent további tanulmányok nem változtatták meg az osztályozást.
Az epidemiológiai bizonyítékokat a metodikai problémák, mint pl. a lehetséges kiválasztási hibák gyengítik. Ráadásul nincs elfogadott biofizikai mechanizmus, ami arra utalna, hogy az alacsony szintű terek hatással lennének a rák fejlődésére. Ha volna is egyáltalán az alacsony szintű terek expozíciójának ilyen hatása, az olyan biológiai mechanizmuson keresztül hathat, amely még nem ismert. Ráadásul, az állatkísérletek nagyrészt negatív eredményre vezettek. Tehát, mindent összevetve, a gyermekkori leukémiára vonatkozó bizonyítékok nem elég erősek ahhoz, hogy azt ok-okozati összefüggésnek tekinthessük.
A gyermekkori leukémia világviszonylatban ritka betegségnek számít, 2000-ben az esetek száma éves szinten 49,000 volt. A 0,3 μT feletti mágneses tér expozíció lakóhelyeken ritka, kimutatták, hogy a gyermekeknek csak 1 – 4%-a él ilyen környezetben. Ha a mágneses tér és a gyermekkori leukémia között ok-okozati összefüggés van, akkor a világszinten a mágneses térnek tulajdonítható esetek száma 100 és 2400 közötti évente, ami a 2000-es év értékei alapján 0,2 – 4,95 %-a az összes esetek számának az említett évben. Tehát, ha az ELF mágneses tér valóban növelné a megbetegedés kockázatát, az ELF EMF expozíció közegészségügyi hatása akkor is korlátozott lenne globális szinten.
Számos más egészségkárosító hatás lehetséges összefüggéseit tanulmányozták az ELF mágneses tér expozícióval. Ide sorolhatók más gyermekkori rákbetegségek, felnőttkori rákok, depresszió, öngyilkosság, szív-érrendszeri betegségek, szaporodási rendellenesség, fejlődési rendellenességek, immunológiai elváltozások, viselkedés-neurológiai hatások és neuro-degeneratív betegségek. A WHO munkacsoportja azt a következtetést vonta le, hogy az ELF mágneses tér expozíció és mindezen egészségügyi hatások közötti összefüggéseket alátámasztó természettudományos bizonyítékok sokkal gyengébbek, mint a gyermekkori leukémia esetében. Néhány esetben (pl. szív-érrendszeri betegség vagy tüdőrák) a bizonyítékok azt sugallják, hogy azokat nem ezek a terek okozzák.
A rövid távú, magas szintű expozícióval kapcsolatosan megállapított egészségi hatások adják az alapját a nemzetközi expozíciós irányelveknek (ICNIRP, 1998; IEEE, 2002). Jelenleg ezek a testületek az ELF tér hosszú távú, alacsony szintű expozíciójával kapcsolatos, lehetséges egészségi hatásokra vonatkozó tudományos bizonyítékokat elégtelennek tekintik ahhoz, hogy azok alapján a csökkentsék a jelenlegi expozíciós határértékeket.
Az elektromágneses tér rövid távú, magas szintű expozíciójának egészségkárosító hatása tudományosan megállapított (ICNIRP, 2003). A dolgozók és lakosság védelmére szánt nemzetközi expozíciós ajánlásokat be kellene vezetni az államigazgatásba. Az EMF elleni védelmi programoknak tartalmazni kellene olyan expozíció méréseket, amelyek a határértékeket várhatóan meghaladó forrásokat vizsgálják.
A hosszú távú hatásokra vonatkozóan, mivel az ELF mágneses tér expozíció és a gyermekkori leukémia kapcsolatára vonatkozó bizonyítékok gyengék, az expozíció csökkentés előnyös hatásai az egészségre nem egyértelműek. Tekintettel erre a helyzetre a következő javaslatok adhatók:WHO - World Health Organization. Extremely low frequency fields. Environmental Health Criteria, Vol. 238. Geneva, World Health Organization, 2007.
IARC Working Group on the Evaluation of Carcinogenic Risks to Humans. Non-ionizing radiation, Part 1: Static and extremely low-frequency (ELF) electric and magnetic fields. Lyon, IARC, 2002 (Monographs on the Evaluation of Carcinogenic Risks to Humans, 80).
ICNIRP - International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection. Exposure to static and low frequency electromagnetic fields, biological effects and health consequences (0-100 kHz). Bernhardt JH et al., eds. Oberschleissheim, International Commission on Non-ionizing Radiation Protection, 2003 (ICNIRP 13/2003).
ICNIRP – International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection (1998). Guidelines for limiting exposure to time varying electric, magnetic and electromagnetic fields (up to 300 GHz). Health Physics 74(4), 494-522.
IEEE Standards Coordinating Committee 28. IEEE standard for safety levels with respect to human exposure to electromagnetic fields, 0-3 kHz. New York, NY, IEEE - The Institute of Electrical and Electronics Engineers, 2002 (IEEE Std C95.6-2002).