| [Előző] [Fel] [Következő] |
WHO Ténylap No. 304.
2006. május
A mobiltelefonálás már megszokott dolognak számít az egész világon. Ez a vezeték nélküli technológia a telepített antennák, vagyis bázisállomások, kiterjedt hálózatára támaszkodik és rádiófrekvenciás (RF) jelekkel közvetíti az információkat. Világszerte több mint 1,4 millió bázisállomás létezik, és számuk a harmadik generációs technológia bevezetésével jelentősen növekszik.
Más vezeték nélküli hálózatok, amelyek nagy sebességű internet hozzáférést tesznek lehetővé és olyan szolgáltatások, mint a vezeték nélküli helyi hálózatok (WLAN), ugyancsak egyre általánosabbak az emberek otthonában, az irodákban és számos nyilvános helyen (repülőterek, iskolák, városi, és lakóterületek). A bázisállomások és helyi vezeték nélküli hálózatok számának növekedésével együtt növekszik a lakosságot érő rádiófrekvenciás expozíció is. A legújabb vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a bázisállomásoktól származó rádiófrekvenciás expozíció a nemzetközi irányelvekben rögzített megengedett szint 0,002%–2%-át teszi ki, olyan változók függvényében, mint például az antennától való távolság és az azt körülvevő környezet. Ez az expozíció kisebb vagy hasonló, mint rádió-, vagy televízió műsorszórókból származó RF expozíció.
Aggodalmak merültek fel a vezeték nélküli technológiák által okozott RF expozíciók lehetséges egészségi következményeivel kapcsolatban. Ez a ténylap a bázisállomásoktól és más helyi vezeték nélküli hálózatoktól származó, az embereket érő, alacsony szintű, folyamatos expozíció egészségi hatásaira vonatkozó tudományos bizonyítékokat tekinti át.
A bázisállomások és helyi vezeték nélküli hálózatok antennáival kapcsolatos aggodalmak általában azokra a lehetséges hosszú távú egészségi hatásokra vonatkoznak, amelyeket az egész testet térő rádiófrekvenciás jeleknek lehet tulajdonítani. Eddig a tudományos összefoglalókban azonosított egyetlen, RF terek által kiváltott egészségi hatás az igen nagy intenzitású tér által kiváltott testhőmérséklet-emelkedés (>1ºC) volt, amely csak bizonyos ipari létesítményekben, mint például a rádiófrekvenciás fűtőberendezések, található meg. A bázisállomásoktól és vezeték nélküli hálózatoktól eredő RF expozíció szintje olyan alacsony, hogy a hőmérséklet-emelkedés jelentéktelen, és nincs hatással az emberi egészségre.
Az RF terek intenzitása a forrásnál a legnagyobb, és a távolsággal gyorsan csökken. Ahol a bázisállomás antennák közelében az RF expozíciók meghaladhatják a nemzetközileg meghatározott expozíciós határértékeket, ott a hozzáférés korlátozott. A legújabb vizsgálatok azt mutatták, hogy a lakosság számára hozzáférhető helyeken (beleértve az iskolákat és kórházakat is) a bázisállomásoktól és más vezeték nélküli technológiától eredő RF expozíció általában több ezerszer kisebb, mint a nemzetközi határértékek.
Valójában, hasonló szintű RF expozíció mellett, az FM rádió és televízióadók RF jeleiből - azok alacsonyabb frekvenciája miatt - az emberi test ötször többet nyel el, mint a bázisállomásokéból. Ez azért van így, mert az FM rádiókban használt (kb. 100 MHz-es) és a televíziós műsorszórásban használatos (300-400 MHz körüli) frekvenciák alacsonyabbak, mint a mobil telefonoknál alkalmazott (900 MHz és 1800 MHz), és ezáltal az ember testmagassága hatékony vevőantennává teszi testet. Ugyanakkor a rádió-, és televízió adóállomások már több mint 50 éve működnek anélkül, hogy azoknak káros egészségi következményét találták volna.
Míg a legtöbb rádiós technológia analóg jeleket használt, a korszerű vezeték nélküli távközlési rendszerek digitális átvitelt alkalmaznak. Az eddig elvégzett vizsgálatok nem tártak fel semmiféle, a különféle RF modulációkkal összefüggő, különös veszélyt.
Rák: Komoly lakossági aggodalmakat váltottak ki a mobiltelefon bázisállomások körül halmozódó rákos megbetegedésekről szóló média beszámolók és híresztelések. Meg kell jegyezni, hogy a rákos esetek földrajzilag nem egyenletesen oszlanak el a népesség körében. Tekintettel a bázisállomásoknak a környezetben való széles körű elterjedtségére, várható, hogy pusztán véletlenül is kialakulhatnak olyan helyek a bázisállomások közelében, ahol nagyobb a rákos megbetegedések száma. Ráadásul, az ilyen területekről jelentett rákos betegségek gyakran különféle típusú rákokból tevődnek össze, mindennemű közös jellemző nélkül, és ebből eredően valószínűtlen, hogy közös okra vezethetők vissza.
A rákbetegségek népességbeli megoszlására vonatkozó tudományos bizonyítékok gondosan tervezett és kivitelezett epidemiológiai vizsgálatokkal kaphatók meg. Az elmúlt 15 évben több olyan tanulmány jelent meg, amely az RF adók és a rák lehetséges kapcsolatát vizsgálta. Ezek a tanulmányok nem szolgáltattak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az adókból származó rádiófrekvenciás expozíció növelné a rák kockázatát. Hasonlóképpen, hosszú távú állatkísérletek sem mutatták ki az RF terekből eredő expozíció okozta rákbetegség megnövekedett kockázatát, még olyan intenzitások mellett sem, amelyek sokkal magasabbak, mint amelyeket a bázisállomások és vezeték nélküli hálózatok hoznak létre.
Más hatások: Kevés tanulmány vizsgálta a bázisállomásoktól eredő, az embert értő rádiófrekvenciás tér expozíció általános egészségi hatásait. Ez azért van, mert igen nehéz megkülönböztetni a bázisállomások által kibocsátott igen gyenge jelek lehetséges egészségi hatásait a környezetben jelen lévő más, sokkal erősebb RF jelekétől. A legtöbb tanulmány a mobiltelefont használókat érő RF expozícióra összpontosított. Az agyhullámok mintázatát, a tanulást és a viselkedést vizsgáló ember-, és állatkísérletek nem mutattak ki ártalmas hatásokat az RF expozíciót követően, amit pl. a mobiltelefonok hoztak létre, Ezekben a vizsgálatokban alkalmazott RF expozíciók mintegy 1000- szer nagyobbak voltak, mint ami a bázisállomásokból és vezeték nélküli hálózatokból általában a lakosságot éri. Nem találtak meggyőző bizonyítékot az alvás vagy a szív és érrendszer működésének megváltozására vonatkozóan sem.
Néhányan arról számoltak be, hogy tüneteket észleltek magukon bázisállomásoktól vagy más elektromágneses teret keltő készüléktől származó rádiófrekvenciás tér expozícióját követően. Mint a WHO „Elektromágneses túlérzékenység” címmel nemrég közzétett ténylapjában megállapítást nyert, nincs jele annak, hogy az elektromágneses tér (EMF) ilyen tüneteket okozna. Ettől függetlenül fontos odafigyelni azokra az emberekre, akik ilyen tünetektől szenvednek.
Az eddig felgyülemlett bizonyítékok nem mutattak sem rövid, sem hosszú távú olyan káros egészségi hatást, amelyeket bázisállomások rádiófrekvenciás jelei okoztak volna. Mivel a vezeték nélküli hálózatok általában gyengébb RF jeleket bocsátanak ki, mint a bázisállomások, nem várható olyan káros egészségi hatás, amely ezek expozíciójától ered.
A Nemzetközi Nem Ionizáló Sugárvédelmi Bizottság (ICNIRP, 1998) és az Villamos és Elektronikai Mérnökök Intézete (IEEE, 2005) nemzetközi irányelveket dolgozott ki az RF terek bizonyított hatásai elleni védelem érdekében.
A nemzeti hatóságoknak ajánlatos átvenni a nemzetközi szabványokat, hogy megvédjék saját polgáraikat a rádiófrekvenciás terek káros szintjei ellen. Ajánlatos megtiltaniuk a bejutást olyan területekre, ahol az expozíció meghaladhatja a megengedett határértéket.
Egyes emberek az RF expozíciótól eredő kockázatokat valószínűnek vagy akár súlyosnak érzik. A lakosság félelmének számos oka közt szerepelnek az új és megerősítetlen tudományos tanulmányokról szóló médiajelentések, amelyek a bizonytalanság érzetét keltik és azt sugallják, hogy létezhetnek ismeretlen és még fel nem tárt veszélyek. További tényezők az esztétikai megfontolások és az az érzés, hogy hiányzik az új bázisállomás helyét meghatározó eljárás ellenőrzésének vagy az abba való beleszólásnak a lehetősége. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az oktató programok csakúgy, mint a hatékony kommunikáció és nyilvánosság, valamint az érdekeltek megfelelő szinten történő bevonása az RF forrás felszerelését megelőző döntési eljárásba, növelheti a lakosság bizalmát és fogadóképességét.
Tekintetbe véve az igen alacsony expozíciós szintet és az idáig összegyűlt kutatási eredményeket, nincs meggyőző tudományos bizonyíték arra, hogy a bázisállomásoktól és vezeték nélküli hálózatoktól eredő gyenge RF jelek egészségre káros hatásokat okoznának.
A WHO a nemzetközi EMF-Projekten keresztül programot hozott létre az EMF (elektromágneses terek) tudományos irodalmának figyelésére, hogy értékelje a 0-tól 300 GHz-ig terjedő EMF expozíció egészségre gyakorolt hatásait, tanácsokat adjon a lehetséges EMF kockázatokkal kapcsolatban és meghatározza a megfelelő védő intézkedéseket. A nemzetközi szakirodalom alapos áttekintése után a nemzetközi EMF-Projekt kutatásokat kezdeményezett az ismeretekben meglévő hiányosságok megszüntetésére. Válaszul a nemzeti kormányok az elmúlt 10 évben több mint 250 millió $ értékben finanszíroztak EMF kutatásokat.
Bár a bázisállomásoktól és vezeték nélküli hálózatoktól eredő RF expozíciótól nem várhatók egészégi hatások, a WHO továbbra is ösztönzi annak kutatását, hogy az egészségre nézve van-e bármilyen következménye a mobiltelefonokból származó nagyobb RF expozíciónak.
A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség, amely a WHO szakosított szerve, 2006-2007-ben át fogja tekintetni a RF terekből eredő rákkockázatot, és ezt követően a Nemzetközi EMF Projekt 2007-2008-ban elvégzi az RF terekkel kapcsolatos átfogó egészségi kockázat értékelést.