|
|
[Előző] [Fel] [Következő] |
A magyar lakosság környezeti állapota mind a környező országokhoz viszonyítva, mind az európai országok népesedési mutatói tekintetében igen rossz. A daganatos megbetegedések száma folyamatosan nő, egyes szakértértők szerint a környezetszennyezés, a dohányzás, a stressz és a munkahelyi ártalmak megszüntetésével a daganatos betegségek 70-80%-a megelőzhető volna. A légúti megbetegedések miatti halálozás az európai átlagnál jóval magasabb, és itt a környezet szerepe a belélegzett levegő minősége igen fontos. Számos levegőszennyező anyagról tudjuk, vagy gyanítjuk, hogy daganatkeltő hatásúak. Az évente mintegy 8000 halálesetet okozó tüdőrák kialakulásában fontos szerepet játszó dohányzás mellett egyes policiklikus aromás szénhidrogéneknek (PAH),és az aszbesztnek is fontos szerepe van. A kültéri levegő állapota mellett a belső terek (lakások, munkahely) levegőjének minősége is nagyon fontos.A fő beltéri szennyezőanyagok a dohányfüst, az azbeszt és a radon. Azbeszt számos korábban beépített építőanyagban, szerelvényben előfordulhat. A közlekedési eredetû szennyezés károsító anyagai között is számolni kell a daganatkeltőkkel. Különösen a gyermekek egészségét veszélyezteti az üzemanyagban még mindig jelenlévő ólom. A szív és érrendszeri betegekről is tudjuk, hogy halálozásuk hirtelen megugrik a légszennyezés fokozódásával. A lakosság nem-ionizáló elektromágneses sugárzásokból (elektromágneses terekből) eredő expozíciója az elmúlt évtizedekben jelentősen emelkedett. Mivel a civilizált társadalomban a nem-ionizáló sugárzásokat kibocsátó berendezések használata nem küszöbölhető ki, a környezeti, illetve lakossági expozíció várhatóan továbbra is növekedni fog. Egyenlőre az EU országaiban és hazánkban sincs elég adat arról, hogy a lakossági expozíció jellege és növekedési üteme milyen mértékű. Számos környezetszennyező anyagra, kibocsájtásra létezik jogszabályokban előírt szabvány, határérték. Ezeknek a megadott, "biztonságot" sugalló határértékekenek a betartása csupán relatív védelmet jelent, mert a határérték mindig csak egy vizsgált anyagra vonatkozik. A gyakorlatban az ember sohasem csak egy anyag hatásának van kitéve, hanem számos együttes hatás éri, amelyek egymást erősítik, különösen igaz ez az embert a levegőből érő szennyeződésekre, ionizáló és nem ionizáló sugárzásokra.
A konzorcium célja az embert érő környezeti levegőszennyeződések és az ionizáló és nem-ionizáló sugárzások együttes hatásának multidiszciplináris vizsgálata.
A kóroki tényezők komplex vizsgálata elvezet bennünket a pathomechanizmus jobb megértéséhez, a korai indikátorok kiszűréséhez, a jellemző biomarkerek kidolgozásához ill. új terápiás eljárások megalapozásához.
Az expoziciók részletes felmérését kiegészítve epidemiológiai adatokkal lehetővé válik egy sokoldaluan felhasználható adatbázis felállítása.
A kidolgozandó matematikai modellek segítségével a betegségek kockázata megbecsülhető és ezzel lehetővé válik olyan ajánlások összeállítása, amelyekben megfogalmazódik a kockázatok csökkentésének módozata a prevenciós alapelvek kidolgozása.
A konzorcium másik fontos célja az összegyűjtött ismeretek birtokában, olyan könnyen kezelhető mérőeszközök kifejlesztése, amelyek alkalmasak a környezeti expozició egyszerű, gyors, (importot kiváltó), költségkímélő mérésére mind az átlagemberek számára, mind pedig a fokozottabban exponált munkahelyeken.
A konzorcium által benyújtott pályázat az említett alapvető célkitűzéseivel hozzájárulhat az alap és alkalmazott kutatás, valamint a fejlesztés összekapcsolásával, az életminőség javításához Magyarországon és ezáltal is elősegítheti Európai Uniós csatlakozásunkat is.
