MBFT MOFT

A Magyar Orvosfizikai Társaság Alapszabálya

1. A Társaság neve
A társaság neve: MBFT Magyar Orvosfizikai Társaság (röviden MOFT, a továbbiakban Társaság). A Társaság része a Magyar Biofizikai Társaságnak, erre utal a nevében az MBFT rövidítés. A Társaság angol elnevezése: Hungarian Association of Medical Physicists in the Hungarian Biophysical Society (röviden HAMP).
A Társaság non-profit szervezet, amelynek működését a jelen Alapszabály további pontjai szabályozzák.
2. Cél
A Társaság célkitűzései:
A lakosság érdekében elősegíti az orvosfizika (és általában a fizikának az orvostudományban és a biológiában történő) alkalmazásának fejlődését és a közvélemény tájékoztatását a szakmát érintő kérdésekben.
Az egészségügyi szabályozás és fejlesztések során képviseli az orvosfizika sajátos szempontjait és érdekeit.
Elősegíti és támogatja az orvosfizikai kutatásokat; valamint az orvosfizika oktatását.
Elősegíti az orvosfizikával foglalkozók erkölcsi és anyagi megbecsülését, tagjainak továbbképzését és nemzetközi kapcsolatait.
Az EFOMP és az IOMP magyarországi tagszervezeteként ezen szervezetekben képviseli a Társaság érdekeit és álláspontját, illetve elősegíti és megvalósítja az EFOMP követelményrendszerének hazai alkalmazását.
3. Tagsági formák
1. 3.1. A Társaság tagjai természetes és jogi személyek lehetnek
  1. (i) tiszteletbeli tag
  2. (ii) teljes jogú tagok
  3. (iii) nem teljes jogú tagok.
2. 3.2. Tiszteletbeli tagság adományozható azoknak a személyeknek, akik az orvosfizikában, vagy ahhoz közelálló tudományban kiemelkedő eredményt értek el. Tiszteletbeli tagságra javaslatot csak az Elnökség tehet, és javaslatát a soron következő közgyűlés elé kell terjeszteni. A tiszteletbeli tagok használhatják az “MOFT tiszteletbeli tagja” címet.
3. 3.3. A teljes jogú tag lehet:
  1. (a) tudományos fokozattal rendelkező tag
  2. (b) rendes tag
4. 3.4. Tudományos fokozattal rendelkező tag lehet az a személy, aki előzőleg a rendes tagság követelményeit teljesítette, és az Elnökség véleménye szerint kiemelkedő eredményeket ért el az orvosfizikában, vagy ahhoz közelálló szakterületen, és ezt tudományos fokozat (kandidátusi, akadémiai doktori, PhD) elnyerésével is bizonyította. Használhatja a Fellow of HAMP, rövidítve FHAMP címet.
5. 3.5. Rendes tagok azok lehetnek, akik előzőleg már teljesítették a (egyetemi) diplomás tagság követelményeit és eleget tesznek a következő feltételeknek:
  1. (i) szervezett képzés keretében legalább négy éves posztgraduális gyakorlatot szereztek az Elnökség által elfogadott intézményben, (kivételes esetben az Elnökség a szervezett képzésben eltöltött idő helyett legalább 6 éves szakirányú gyakorlatot is elfogadhat), és
  2. (ii) az előző alpont teljesítését követő legalább két évig önállóan dolgoztak az orvosfizika valamelyik területén, vagy ahhoz közelálló területen, és
  3. (iii) az Elnökség meggyőződött arról, hogy szerzett gyakorlatuk kellően magas, és az orvosfizika területén a posztgraduális képzést is beleértve legalább 6 éves tapasztalattal rendelkeznek. A teljes jogú tagok használhatják az MOFT rendes tagja (angolul Member of HAMP, röviden MHAMP) megjelölést.
6. 3.6. A nem teljes jogú tagok lehetnek:
  1. (a) (egyetemi) diplomás tagok
  2. (b) főiskolai végzettségű tagok
  3. (c) ifjúsági tagok
  4. (d) pártoló tagok
7. 3.7. Az egyetemi diplomás (röviden diplomás) tagsághoz a következő feltételeket kell teljesíteni:
  1. (i) egyetemi diploma, vagy azzal egyenértékű végzettség (amelyet az Elnökség elismer) és
  2. (ii) orvosfizikusi (vagy ahhoz közelálló) munkakörben, illetőleg olyan kutatói, egyetemi, illetőleg hatósági munkakörben dolgozik, amelyet az Elnökség ehhez közelállónak ismer el, vagy
  3. (iii) kiemelkedő munkájával az orvosfizikai munka gyakorlati fejlesztésében lényeges eredményeket ért el, és
  4. (iv)eredményeit a kórházakban, egyetemeken, kutató intézetekben, vagy az iparban alkalmazzák
8. 3.8. Főiskolai végzettséggel tagok lehetnek azok, akik eleget tesznek az alábbi feltételeknek.
  1. (i) elsődleges szakterületükön főiskolai, vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkeznek, és
  2. (ii) fő szakterületükön diplomájuk megszerzése után, szervezett képzés keretében legalább két éves gyakorlatot szereztek, amit kivételesen legalább 4 éves, beosztottként végzett szakirányú gyakorlat is helyettesíthet,
  3. (iii) az orvosfizika, vagy ahhoz közelálló területen felelős munkakörben legalább két éves gyakorlattal rendelkeznek, és a kérelem benyújtásának időpontjában is ezen a területen dolgoznak, továbbá
  4. (iv) az Elnökség meggyőződött arról, hogy főiskolai képzésük, az azt követő gyakorlatuk és önálló munkakörben eltöltött idejük együttesen legalább 8 év, és
  5. (v) a diplomás tagság követelményeit nem elégítik ki.
9. 3.9. Ifjúsági tag lehet minden orvosfizika iránt érdeklődő (graduális vagy post-graduális képzésben résztvevő fizikus, biofizikus, biológiai mérnök stb.) egyetemi és főiskolai hallgató. Ha az ifjúsági tag időközben teljesíti a diplomás tagság követelményeit, akkor ifjúsági tagsága megszűnik, és erről a Társaság titkárát értesíteni kell, és a továbbiakban az Alapszabálynak megfelelően kérheti a diplomás tagságot. Ha a főiskolai hallgató ifjúsági tag teljesíti a főiskolai végzettségű tagság követelményeit, ifjúsági tagsága megszűnik, és erről a Társaság titkárát értesíteni kell, és a továbbiakban az Alapszabálynak megfelelően kérheti a főiskolai tagságot.
10. 3.10. Pártoló tag lehet az a személy, aki más tagsági forma követelményeit nem elégíti ki, de az orvosfizikának vagy egyéb, ahhoz közel álló szakterületnek az orvosfizika iránt érdeklődő felhasználója.
11. 3.11. A rendes, a diplomás és a pártoló tagság iránti kérelmet két teljes jogú tagnak kell támogatnia. A főiskolai végzettségű tagság iránti kérelemhez legalább egy (teljes jogú) tag támogatása szükséges, a második támogató lehet főiskolai végzettségű tag is. Egyetemisták és a posztgraduális képzésben résztvevő hallgatók kérelmének támogatásához kívánatos, de nem szükséges két teljes jogú tag támogatása. A kérelemnek a jelentkező státuszát egyértelműen dokumentálnia kell. Valamennyi belépési kérelmet az Elnökség bírál el. Az új tagokról a tagság írásos tájékoztatást kap.
12. 3.12. A tiszteletbeli tagok, az ifjúsági tagok és a pártoló tagok nem választanak és nem választhatók, a tagsággal együttjáró valamennyi egyéb jog megilleti őket.
13. 3.13. Nyugdíjazás esetén a tagság nem szűnik meg, a tag addigi tagságát megtarthatja.
4. Tagdíj
1. 4.1. A tiszteletbeli tagoknak nem kell tagdíjat fizetniük.
2. 4.2. Valamennyi többi tag köteles az évi tagdíjat fizetni. A tagdíj összegét a Közgyűlés állapítja meg. A Közgyűlés az Elnökség javaslatára az egyes csoportok tagdíját mérsékelheti. A tagdíj a naptári év első napjával válik esedékessé. Az újonnan belépő tagok a belépési évben teljes tagdíjat fizetnek akkor, ha belépési kérelmük elfogadása az év első felében történt, egyébként csak a teljes hónapokra esedékes időarányos tagdíjat kell befizetni. Különleges esetekben az Elnökség egyes személyek tagdíját mérsékelheti, vagy el is engedheti.
3. 4.3. Ha a tag az esedékességet követő három hónapon belül tagdíját nem fizeti be, akkor tagságát fel kell függeszteni. Az ilyen tagtól az Elnökség a tagsággal járó kedvezményeket vagy azok egy részét megvonja. A felfüggesztés mindaddig érvényben marad, ameddig a tag a tagdíjhátralékot nem rendezte. Ha valamely felfüggesztett tag tagdíját a következő évben sem fizeti be, akkor a tagnévsorból automatikusan törölni kell. A tagság az Elnökség döntése alapján úgy állítható helyre, ha az érintett személy előzőleg a folyó évi tagdíjon kívül az elmaradt tagdíjakat is befizeti. Ilyenkor a befizetés alapja a befizetéskor érvényes évi tagdíj.
4. 4.4. A pénztáros a Társaság pénzügyeivel kapcsolatban az Elnökségnek és a Társaságnak felelős. A pénztáros minden évben a Közgyűlés elé terjeszti az előző teljes naptári év ellenőrzött pénzügyi elszámolását.
5. 4.5. Az ellenőrzést végző személyeket a Közgyűlés jelöli ki.
5. Tisztségviselők, Elnökség, Bizottságok és Albizottságok
1. 5.1. Tisztségviselő csak teljes jogú tag lehet. A Társaság tisztségviselői:
  - Az elnököt négy évre választják, és nem választható újra. A következő ciklusban alelnöknek sem jelölhető (a későbbi megválasztásnak nincs akadálya). Az elnök egyúttal a Közgyűlés elnöke is.
  - Az alelnököt négy évre választják, és ő egyúttal a leendő (megválasztott) elnök. Az alelnök egyúttal a Közgyűlés alelnöke is.
  - Kimagasló szakmai és társasági tevékenység elismeréseként tiszteletbeli elnök választható. A tiszteletbeli elnök újraválasztható.
  - A titkárt négy évre választják és egyszer újraválasztható. Két ciklus után közvetlenül a titkár harmadszor nem választható (a későbbi újraválasztásnak nincs akadálya).
  - A pénztáros mandátuma négy éves, újraválasztható, de egymás után legfeljebb három ciklusban töltheti be ezt a tisztséget (a későbbi újraválasztásnak nincs akadálya).
  - A bizottsági elnököket négy évre választják és egyszer újraválaszthatók. Két ciklus után közvetlenül harmadszor nem választhatók (a későbbi újraválasztásnak nincs akadálya).
  - A tagsági viszony fennállása alatt nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely veszélyeztetheti a Társaság jogos érdekét. Ezért hasonló tevékenységet (is) folytató hazai társaságban munkavégzést is igénylő részvétel, tisztségviselés vagy választott funkció - általában ennek minősül. A választást megelőzően a jelöltet nyilatkoztatni kell az összeférhetetlenséggel kapcsolatosan. Vitás esetben az Elnökség dönt.
  - Az elnök, – akadályoztatása esetén az alelnök – az összeférhetetlenségről való tudomásszerzés után haladéktalanul köteles nyolcnapos határidő kitűzésével írásban felszólítani az érintettet az összeférhetetlenség okának megszüntetésére.
2. 5.2. A Társaság ügyeit az Elnökség intézi. Tevékenysége során az Elnökség figyelembe veszi a tagság véleményét és mindig a Társaság érdekeit szem előtt tartva és a Társaság nevében nyilatkozik.
3. 5.3. Az Elnökség tagjai az elnök, az alelnök, a volt elnök, a titkár, az Oktatási Bizottság és a Tudományos Bizottság elnökei, a pénztáros és három választott elnökségi tag. A tiszteletbeli elnök az Elnökség ülésén meghívottként vesz részt. Az Elnökségi tagok közül kettő teljes jogú tag, a harmadik lehet egyetemi vagy főiskolai végzettségű, szakképesítéssel még nem rendelkező tag is. Az Elnökség saját hatáskörben kooptálhat további tagokat is, de ezek a személyek szavazati joggal nem rendelkeznek. A határozatképességhez az Elnökség szavazattal rendelkező tagjainak több mint a fele jelen kell legyen.
4. 5.4. Az Elnökség az esetlegesen megüresedett helyek ellenére mindaddig határozatképes marad, ameddig összlétszáma nem csökken az előző pontban megadott határozatképességi minimum alá (jelenleg 4 fő). Az Elnökség ebben az esetben is dönthet tagfelvételi kérelmek ügyében, kezdeményezheti a megüresedett elnökségi helyek betöltését, összehívhatja a közgyűlést, egyéb érdemi kérdésekben azonban nem dönthet.
5. 5.5. Ha az elnök és az alelnök egyaránt akadályoztatva vannak, akkor az Elnökségi ülés saját soraiból üléselnököt választ. Ha az Elnökségi ülés során valamely kérdésben szavazategyenlőség áll fenn, akkor az üléselnök szavazata dönt.
6. 5.6. Előfordulhat, hogy az Elnökség, valamelyik Bizottság, vagy az Elnökség nevében eljáró valamely személy esetében a jóhiszeműség ellenére később kiderül, hogy a megbízatásával vagy a mandátumának lejártával kapcsolatban kisebb hiba volt, eljárását (a másik féllel szemben) akkor is érvényesnek kell tekinteni.
7. 5.7. Az Elnökségnek és a bizottságok üléseit szükség szerint, de legalább évente kétszer össze kell hívni, és ezek közül legalább az egyik a közgyűlés idejétől független, természetes ülés. Az elnökségi ülést 8 napon belül akkor is össze kell hívni, ha az elnökség tagjainak fele kéri. A kezdeményezést az Elnökség tagjaihoz kell eljuttatni. Esetenként meghívhatók a tárgyalt témában érdekelt rendes tagok.
  Az elnökségi ülés helyét, idejét és tárgysorozatát köteles a titkár (akadályoztatás esetén az Elnök) a kitűzött időpont előtt 1 héttel közzétenni. Az elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökség akkor határozatképes, ha az elnökségi tagok több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
  Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek hozzátartozója a határozat alapján
  1. (a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  2. (b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
  Az Elnökségnek és a bizottságoknak minden ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvnek az ülés minden fontos részletét tartalmaznia kell. A jegyzőkönyvet az üléselnök, vagy a következő ülés elnöke írja alá.
  A jegyzőkönyv a Társaság irattárában (jelenleg az OSSKI-ban, 1221 Budapest, Anna u. 5.) betekintésre mindenkinek rendelkezésére áll. A végleges szöveget a tagok elektronikus levélben kapják meg.
8. 5.8. Az elnökségi tagokat négy évre választják, és mandátumuk lejárta után közvetlenül egyszer választhatók újra. Ha az Elnökség valamely tagja valamilyen okból lemond, akkor helyére ugyanolyan státuszú elnökségi tagot kell választani. Az így választott tag csak egyszer választható újra, ha mandátuma két évnél hosszabb volt.
9. 5.9. Az Elnökség valamely tagjának helyét megüresedettnek kell nyilvánítani:
  1. (a) Ha a bíróság jogerősen elítélte.
  2. (b) Elmebetegség esetén.
  3. (c) Ha megszűnik a társasági tagsága.
  4. (d) Ha írásban lemond. A lemondást a Társaság titkárához kell benyújtani.
  5. (e) Ha visszahívják.
  6. (f) Ha a Társaságból kizárják.
  7. (g) Ha a non-profit törvény vagy jelen Alapszabály szerint összeférhetetlenség áll fenn.
  8. (h) Ha a Vezetőség üléseiről sorozatosan, igazolatlanul és indokolatlanul távol marad, és ezért helyét az Elnökség üresnek nyilvánítja.
10. 5.10. A Társaság a Társasági Törvény előírásainak megtartásával az Elnökség egyes tagjait mandátumuk lejárta előtt rendkívüli határozatban visszahívhatja, és egyidejűleg külön határozatban intézkedhet a tisztség betöltéséről. Ilyenkor a megbízatás csak az eredeti mandátum lejártáig szól.
11. 5.11. Legalább négy hónappal az évi rendes közgyűlés előtt a teljes jogú tagoknak és a diplomás nem teljes jogú tagoknak meg kell küldeni a megüresedő tisztségek listáját, a megüresedő elnökségi tagsági helyeket, és az Elnökség jelölését a titkári és a pénztárosi posztokra.
  Azokra a megüresedett helyekre, amelyeket teljes jogú tagok, vagy diplomás tagok töltöttek be, csak teljes jogú, ill. diplomás tag jelölhető. A jelöléshez két teljes jogú, vagy diplomás tagnak kell a jelöltre javaslatot tennie, és ehhez a javaslathoz mellékelni kell a jelölt írásos nyilatkozatát arról, hogy a jelölést (ill. megválasztása esetén a tisztséget vagy az elnökségi tagságot) vállalja.
  A jelöléseket a megüresedett helyek körözését követően legkésőbb az évi rendes közgyűlésnél 3 hónappal előbb a Társaság titkárához kell eljuttatni.
12. 5.12. Az Elnökségnek figyelembe kell vennie az előző pont szerinti jelöléseket, és azokra a tisztségekre és megüresedett helyekre is kell jelöltet állítania, amelyekre jelölés nem érkezett, és amennyiben kívánatosnak tartja, egyéb posztokra is állíthat jelöltet.
  Kimagasló tudományos és társasági tevékenység elismerésére az elnökség tiszteletbeli elnököt jelölhet.
13. 5.13. Az Elnökség évente belátása szerint egyes feladatok megoldására albizottságokat hozhat létre. Az albizottságok munkájában nemcsak az Elnökség tagjai vehetnek részt, de az elnök, az alelnök és a titkár az albizottságnak hivatalból tagja.
14. 5.14. Ha valaki az adott albizottságnak már három éve tagja volt, és az albizottságnak nem tisztségviselője, akkor újabb egy évre közvetlenül ez után nem bízható meg. Ez alól egyes személyekre vonatkozóan az Elnökség javaslatára a Közgyűlés legfeljebb háromévi időtartamra felmentést adhat.
15. 5.15. Ha valaki formai okokból nem lehet tovább tagja az albizottságnak, akkor a munka folyamatosságának biztosítása céljából az Elnökség egy évre az albizottság szakértőjének nevezheti ki. Ez a megbízás ismételhető.
16. 5.16. Az Elnökség egyes esetekben teljes jogú tagoknak jól meghatározott feladattal megbízást adhat arra, hogy a Társaság nevében valamely kötelező erejű dokumentumot aláírjon. Ilyen esetben az Elnökségi ülés jegyzőkönyvének a határozat erre vonatkozó részét pontosan kell tartalmaznia
17. 5.17. Elnök feladatai. Jogi szempontból a Társaságot az elnök képviseli (aláírási jogosultság a Társaság nevében) és ellenőrzi a vezető szervek összehívásában és munkájában az Alapszabály előírásainak megtartását, továbbá a vezető szervek határozatainak végrehajtását. Köteles felhívni a Társaság figyelmét valamennyi, a Társaság számára fontos témára. Tevékenységét a Közgyűlés, illetve az Elnökség határozatai, javaslatai szerint köteles végezni, arról az Elnökségnek köteles beszámolni. Esetenként – az Elnökség nevében – felkérheti a Társaság valamely tagját, hogy Társaságunkat más szervezetnél képviselje (pl. IOMP delegátus helyett, annak írásban bejelentett akadályoztatása esetén).
18. 5.18. A társaság titkárának feladatai.
  Az elnökség döntése szerint előkészíti a Közgyűlés napirendjét (összesíti a jelöléseket, az alapszabály módosítási javaslatokat, egyéb beérkezett témákat, tagfelvételi kérelmeket, stb.), az elnökségi ülést, szétküldi ezek meghívóját. Postai szavazás esetén a titkár jelöli meg a szavazás végső határidejét. Valamennyi hivatalos levélből a titkár másolatot kap, és azt irattározza. A titkár külön tárolja a közgyűlés(ek) és az elnökségi ülés(ek) jegyzőkönyveit, és jelenléti íveit, valamint a titkári beszámolót, az egyes bizottságok éves jelentéseit és a pénztáros jelentését. A Társaság vezető szerveinek ülései között, azok határozatainak megfelelően, elvárható gyorsasággal és határozottsággal intézi a Társaság rutin ügyeit.
  A titkár gondoskodik arról, hogy a testületi szervek személyi kérdésekben hozott határozatait az érintettekkel írásban, igazolható módon megkapják. A titkár feladata, hogy a tagdíjhátralékkal rendelkezőket a Pénztárostól kapott információ alapján hátralékuk rendezésére írásban szólista fel. A titkár – a Khtv. és a jelen Alapszabály előírásainak megfelelően – a Társaság működésével kapcsolatos iratokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. Ha és amennyiben az Alapszabályt megváltoztatták, akkor a megváltoztatott Alapszabályt vagy az alapszabály megváltoztatott részét a Társaság titkára küldi szét a tagoknak.
6. A Tudományos Bizottság
1. 6.1. A Tudományos Bizottság az Elnökség tanácsadó testülete. Megbízatásának körét a Közgyűlés határozza meg.
2. 6.2. A Társaság nevében a tudományos munkát a Tudományos Bizottság végzi, amely különböző, a szakma egy-egy nagyobb területével (pl. röntgendiagnosztika, nukleáris medicina, stb.) foglalkozó albizottságokból áll. A Bizottság akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint fele jelen van.
3. 6.3. A Tudományos Bizottság tagjai:
  - A bizottság elnöke és a titkára
  - Az egyes albizottságok vezetői
  - A társaság elnöke, alelnöke és titkára, és az Elnökség további egy tagja (akit az Elnökség jelöl ki)
  - A társaság bármely olyan tagja, akinek kooptálását az Elnökség jóváhagyta.
  - Az Elnökség felkérhet más testületeket is, hogy képviseltessék magukat a bizottság munkájában.
  - A Bizottság ülésén a pénztáros és a Publikációs Bizottság elnöke (ha a Bizottság létrehozását az évi közgyűlés indokoltnak tartja) szükség szerint részt vehet.
4. 6.4. A Tudományos Bizottság elnöke a Társaság választott tisztségviselője, akinek megválasztása 5.11. szerint történik. Ameddig a teljes jogú tagság létszáma nem éri el az 50 főt, addig ezt a feladatot az Elnökség döntése alapján a Társaság alelnöke, vagy titkára látja el. A Bizottság titkárának teljes jogú tagnak kell lennie, megbízatását (rendszerint a Bizottság javaslatára) az Elnökségtől kapja. Megbízatása legfeljebb 4 évre szól, ez egyszer hosszabbítható.
  A kooptált tagok megbízatása két évre szól, egymás után legfeljebb kétszer meghosszabbítható. Az Elnökség által kinevezett bizottsági tag megbízatása meghosszabbítható.
5. 6.5. Az egyes albizottságok és azok tagjai javaslataikat a Tudományos Bizottságnak nyújtják be. A Tudományos Bizottság javaslatait az Elnökség és a Közgyűlés hagyja jóvá. Az egyes albizottságokat csak teljes jogú tagok vezethetik. Az egyes albizottságok általában a Társaság tagjaiból állnak. Ha valamilyen speciális munka esetében indokolt, akkor az albizottság olyan személyt is kooptálhat, aki nem tagja a Társaságnak. Az ilyen tagok azonban az albizottságnak legfeljebb a felét tehetik ki.
6. 6.6. Amennyiben a Tudományos Bizottságnak, vagy valamely albizottságnak munkája végzéséhez külön szabályozásra van szüksége, akkor azt jóváhagyás céljából az Elnökség elé kell terjeszteni.
7. Publikációs Bizottság
1. 7.1. A Bizottság az Elnökség tanácsadó testülete, melynek megbízatását a Közgyűlés hagyja jóvá (amennyiben ilyen bizottság felállítását szükségesnek tartja).
2. 7.2. A bizottság tagjai:
  - A bizottság elnöke és titkára;
  - A Tudományos Bizottság elnöke vagy titkára;
  - A Társaság nevében rendszeresen kiadott lényeges dokumentumok szerkesztője;
  - A társaság elnöke, alelnöke és titkára közül egy személy;
  - Az Elnökség egy tagja, akit az Elnökség erre kijelöl;
  - Bármely teljes jogú tag, akinek kooptálását az Elnökség jóváhagyta.
3. 7.3. Amennyiben ilyen bizottság felállítását a Közgyűlés szükségesnek tartja, akkor az Publikációs Bizottság elnökét, mint a Társaság választott tisztségviselőjét, 5.11. szerint kell megválasztani. Ameddig a teljes jogú tagság létszáma nem éri el az 50 főt, addig ezt a feladatot a Társaság Elnökségének (az Elnökség által kijelölt) egy tagja látja el. A Bizottság titkárának teljes jogú tagnak kell lennie, megbízatását (rendszerint a Bizottság javaslatára) az Elnökségtől kapja. Megbízatása legfeljebb 4 évre szól, ez egyszer hosszabbítható.
  A kooptált tagok megbízatása két évre szól, egymás után legfeljebb kétszer meghosszabbítható. Az Elnökség által kinevezett bizottsági tag megbízatása meghosszabbítható.
4. 7.4 A Publikációs Bizottság egyes feladatokra albizottságokat hozhat létre. A Publikációs Bizottság ajánlásait az Elnökség hagyja jóvá.
5. 7.5. Amennyiben a Publikációs Bizottságnak, vagy valamely albizottságának munkája végzéséhez külön szabályozásra van szüksége, akkor azt jóváhagyás céljából az Elnökség elé kell terjeszteni.
8. Akkreditációs és Oktatási (röviden Oktatási) Bizottság
1. 8.1. Az Oktatási Bizottság az Elnökség tanácsadó testülete. Megbízatásának terjedelmét a Közgyűlés határozza meg.
2. 8.2. Az Oktatási Bizottság végzi a Társaságnak az oktatással, gyakorlati oktatással és az akkreditációval kapcsolatos munkáját. A Bizottság munkáját a szükséges számú albizottságokban végzi. A Bizottságakkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint fele jelen van.
3. 8.3. Az oktatási Bizottság tagjai:
  - A Bizottság elnöke és titkára;
  - Albizottságainak elnökei;
  - A Tudományos Bizottság elnöke vagy titkára;
  - A Társaság elnöke, alelnöke és titkára;
  - Az Elnökség egy tagja, akit az Elnökség erre kijelöl;
  - Bármely teljes jogú tag, akinek kooptálását az Elnökség jóváhagyta.
  - Az Elnökség felkérhet más testületeket is, hogy képviseltessék magukat a bizottság munkájában.
4. 8.4. Az Oktatási Bizottság elnöke a Társaság választott tisztségviselője, akinek megválasztása 5.11. szerint történik. Ameddig a teljes jogú tagság létszáma nem éri el az 50 főt, addig ezt a feladatot az Elnökség döntése alapján a Társaság elnöke, vagy a leköszönő elnök látja el. A Bizottság titkárát saját tagjai közül választja. A titkárnak teljes jogú tagnak kell lennie. Megbízatása legfeljebb két egymás utáni ciklusban lehetséges.
  A Bizottság kooptált tagjainak megbízatása 2 évre szól, és közvetlenül egymás után még legfeljebb kétszer ismételhető. Az Elnökség által kinevezett tag megbízatása meghosszabbítható.
5. 8.5. Az Oktatási Bizottság valamely új albizottságának létrehozására irányuló javaslatot (beleértve a tagok névsorát és az albizottság tisztségviselőit is) az Oktatási Bizottsághoz kell benyújtani. Amennyiben az új albizottság létrehozásával az Oktatási Bizottság egyetért, akkor azt jóváhagyás céljából az Elnökség elé kell terjeszteni. Az albizottság tisztségviselőinek rendszerint a Társaság teljes jogú tagjainak kell lenniük. Az egyes albizottságok általában a Társaság tagjaiból állnak. Ha valamilyen speciális munka esetében indokolt, akkor az albizottság olyan személyt is kooptálhat, aki nem tagja a Társaságnak. Az ilyen tagok azonban az albizottságnak legfeljebb a felét tehetik ki.
6. 8.6. Amennyiben az Oktatási Bizottságnak, vagy valamely albizottságának munkája végzéséhez külön szabályozásra van szüksége, akkor azt jóváhagyás céljából az Elnökség elé kell terjeszteni.
9. A Közgyűlés
1. 9.1. A Közgyűlés a Társaság legmagasabb döntéshozó szerve. A Közgyűlés lehet évi rendes közgyűlés, vagy rendkívüli közgyűlés.
2. 9.2. Két évi rendes közgyűlés közötti idő nem lehet hosszabb 15 hónapnál.
3. 9.3. Az évi rendes közgyűlés feladata a szokványos és nem-szokványos témák tárgyalása. A szokványos témák: a tisztségviselők és az Elnökségi tagok megválasztása, a kiadások vizsgálata és a számvizsgálók kijelölése. Az évi rendes közgyűlés ezeken túlmenő egyéb tevékenysége a nem-szokványos feladatok közé tartozik. A rendkívüli közgyűlés által tárgyalt valamennyi téma nem-szokványos feladat. Rendkívüli Közgyűlés hívható össze
  1. (a) az Elnökség, vagy
  2. (b) a teljes jogú és diplomás tagok legalább 25%-ának kérésére.
  Ez utóbbi esetben a rendkívüli közgyűlés összehívására vonatkozó kérelmet a Társaság titkárához kell írásban benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell azokat a témákat és javaslatokat, amelyeknek megvitatására a rendkívüli közgyűlés összehívását kérik, és ezt valamennyi indítványozónak alá kell írnia. A rendkívüli közgyűlést az erre irányuló szabályos kérelem benyújtását követően 30 napon belül össze kell hívni.
4. 9.4. A tagokat a rendkívüli közgyűlés idejéről legalább három héttel előbb kell értesíteni. A rendkívüli közgyűlésről szóló értesítéssel együtt ki kell küldeni annak pontos tematikáját is. A rendkívüli közgyűlés a programtól eltérő témákat nem vitathat meg. Egyéb esetekben az ülések programját elég, ha az érintettek csak legalább 7 nappal előbb kapják meg. Amennyiben tévedésből egyes tagoknak nem küldenek meghívót, vagy a küldemény elvész, erre való hivatkozással a közgyűlés határozatainak a megsemmisítése nem kérhető.
5. 9.5. A közgyűlésen csak a teljes jogú, az egyetemi és főiskolai végzettségű tagok szavazhatnak. Az ettől eltérő tagsággal rendelkező személyek a közgyűlésen jelen lehetnek, és hozzá is szólhatnak. A határozatképességhez az szükséges, hogy az ülés megkezdésekor több mint 50% teljes jogú, egyetemi és főiskolai végzettségű tag legyen jelen. Ha a tagok kívánságára összehívott rendkívüli közgyűlésen a határozatképesség még fél órával a meghirdetett kezdet után sincs meg, akkor a közgyűlést fel kell oszlatni. Minden más esetben a Közgyűlést el kell halasztani, és az üléselnök által megadott helyen, 30 napon belül kell megtartani. Ha a halasztott ülés megkezdése után fél órával sincs meg a határozatképességhez szükséges több, mint 50%, akkor az ülés érvényes határozatot csak úgy hozhat, ha azt egyszerű többséget igénylő esetekben az összes szavazásra jogosultak (ebbe tehát a jelen nem lévő szavazásra jogosultakat is bele kell számítani) több mint 25%-a támogatja. Kétharmados támogatást igénylő esetekben az összes szavazásra jogosultak több mint 33%-ának a támogatása szükséges. A 25, illetőleg a 33% esetében mindig felfelé kell kerekíteni.
6. 9.6. A közgyűlés elnöke a Társaság elnöke, akit távolléte esetén az alelnök helyettesít. Ha sem az elnök, sem az alelnök nincs jelen, akkor a közgyűlés maga választja meg az üléselnököt. Szavazategyenlőség esetén az üléselnök szavazata dönt.
7. 9.7. Az Elnökség semmilyen, egyébként érvényes tevékenységét sem teszi semmissé visszamenőleges hatállyal, ha utóbb a Közgyűlés a kérdést másképpen szabályozza.
8. 9.8. Az üléselnök a résztvevők beleegyezésével a Közgyűlést elnapolhatja és az elnapolt Közgyűlést más helyen folytathatja. Az elnapolt ülésen csak az előző ülésen befejezetlen témák vitathatók meg. Ha valamely ülést több, mint harminc nappal halasztanak el, akkor arról ugyanúgy értesítést kell kiküldeni, mint az első ülésről. Az értesítésnek nem kell utalni arra, hogy elhalasztott ülésről van szó, és a programot sem kell újra kiküldeni.
9. 9.9. A Közgyűlésen az egyes szavazásra feltett kérdésekben kézfeltartással kell szavazni, és a kérdés eldöntésére az egyszerű többség elegendő. Ez alól csak az alapszabály módosítása kivétel, amelyet csak kézfeltartással, kétharmados többséggel lehet elfogadni. Kivétel, ha előzetesen vagy a kézfeltartással lebonyolított szavazás esetén, a szavazat összeszámlálás során, az alapszabállyal összhangban titkos szavazást kérnek. Amennyiben nem kerül sor titkos szavazásra (ld. következő pont), akkor az elnök eredményhirdetése, amely szerint a határozatot elfogadták, vagy egyhangúlag elfogadták, vagy n:m arányban elfogadták, illetőleg elvetették, önmagában, egyéb bizonyíték nélkül perdöntő. A Közgyűlés azonban előzetes vita után hozhat olyan határozatot, hogy valamennyi szavazásra jogosult véleménynyilvánításának biztosítására postai úton történő szavazást rendel el. Ebben az esetben a szavazás megkezdésével együtt az azt megelőző előzetes vita lényegét is a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A postai szavazatok elküldése történhet – saját postacímről – elektronikus úton is.
10. 9.10. Titkos szavazást kérhet:
  1. (i) a közgyűlés elnöke, vagy
  2. (ii) a jelenlévő szavazásra jogosultak 20%-a, de minimum 5 fő
11. 9.11. Postai úton történő szavazást rendelhet el:
  1. (i) A közgyűlés, vagy
  2. (ii) az Elnökség.
  A szavazólap mellett ebben az esetben ki kell küldeni a szavazásra feltett kérdés részletes magyarázatát, célját és várható hatását. A szavazólapok kiküldése és a beküldési határidő között legalább 6 hétnek kell lennie. A beküldési határidő nem a feladás, hanem a beérkezés határideje. A dokumentumok kiküldése történhet elektronikusan is, és a szavazatokat az egyes tagok saját elektronikus postacímükrűl feladhatják. A határozat elfogadásához egyszerű többség szükséges, kivéve az Alapszabályt, vagy annak egyes részeit, mert abban az esetben kétharmados többségre van szükség. A postai szavazás eredményét legkésőbb két héttel a beküldési határidőt követően valamennyi tagnak meg kell küldeni. A határozat a szavazatszámlálást követő 15. napon lép hatályba.
10. Alapszabály módosítás
1. 10.1.A jelen Alapszabályt a Közgyűlésen vagy postai szavazás során lehet módosítani, megtartva az előző fejezet 9. illetőleg 11. előírásait. Alapszabály módosításhoz legalább két teljes jogú tag javaslata szükséges, akiknek a javaslatukat megfelelő időben kell a Társaság titkárához benyújtani, hogy azt még időben, a Közgyűlés napirendjével, vagy a szavazólapokkal együtt ki lehessen küldeni. A Közgyűlés a javaslatot módosítással vagy a nélkül elfogadhatja, vagy elutasíthatja. Ha az alapszabály-módosítási javaslatot változatlan formában elfogadják, akkor azonnal hatályba lép. Amennyiben a javaslaton módosítottak, akkor addig nem lép hatályba, amíg a megváltoztatott változatot ismételten szét nem küldték a tagoknak, és a következő Közgyűlés, vagy a tagság postai szavazással azt további változtatás nélkül el nem fogadta. Ha és amennyiben az Alapszabályt megváltoztatták, akkor a megváltoztatott Alapszabályt, vagy az alapszabály megváltoztatott részét a Társaság titkára küldi szét a tagoknak. Ezt megfelelő időben, minél előbb, de legkésőbb a következő Közgyűlés meghívójával együtt ki kell küldeni.
11. Átmeneti és vegyes rendelkezések
1. 11.1. A Társaság az MBFT Orvosfizikai Szekciójának jogutódja.
2. 11.2. Az EFOMP hivatalos regiszterébe felvett országok szakképesítéseit a Társaság elismeri. Az 1995 előtt szerzett szakképesítések esetében az illetékes társaságnak igazolnia kell, hogy a képesítés egyenértékű az EFOMP által elismert képzéssel.
3. 11.3. Az orvosfizikusok tagsági besorolásával kapcsolatban a szakképesítések végleges rendezéséig a besorolás alapja a jelölt eddigi vizsgákkal lezárt tanulmányai, orvosfizikai témában szerzett tudományos fokozata (MTA Doktora, kandidátus, PhD és az 1986 után szerzett egyetemi doktori fokozat), mértékadó nyugati szaklapokban megjelent (első, kivételesen második) szerzős szakirányú cikkei és szakmai gyakorlata.
4. 11.4. A 11.3. szerinti besorolást a tagok beküldött adatai és dokumentum másolatai, valamint a releváns publikációs lista lapján az alapszabály elfogadását követően 6 hónapon belül az Oktatási Bizottság végzi. Az Oktatási Bizottság ebbe a tevékenységbe a lehetőség szerint az EFOMP valamelyik tisztségviselőjét, vagy az EFOMP vezetősége által erre a feladatra felkért szakértőt is bevonja.
5. 11.5. A besorolás átmeneti jellegű, és a tagoknak az EFOMP Policy Statement 12 előírásoknak megfelelő képzettséget 2011 végéig pótolni és igazolni kell.
6. 11.6. Az Elnökség 3.11. szerinti döntése alapján az MBFT-be történő felvételi kérelmet két választott tisztségviselő támogatja.
7. 11.7. Az 5.1. szerinti megkötéseket először a jelen alapszabály alapján választott tisztségviselőkre és elnökségi tagokra kell alkalmazni.
8. 11.8. A jelen alapszabály elfogadását követően 10.1. alapján (a tagdíjfizetési elmaradás kivételével) életbe lép és a jelenlévő szavazásra jogosult tagok választják meg a választott tisztségviselőket és az elnökségi tagokat. A tagdíjfizetéssel kapcsolatban 1998. október 30-ig a követelmény az, hogy a szavazásra azok jogosultak, akiknek nincs 1997-es, vagy régebbi tagdíjelmaradásuk.
9. 11.9. A jelen alapszabály életbelépését követő első választásra a jelöléseket az 1998. áprilisában felkért jelölőbizottság végzi, amely egyúttal tiszteletbeli elnök személyére is tehet javaslatot. Az ülést a régi elnök vezeti.
10. 11.10. Az átmeneti időszakban, ami a jelen alapszabály elfogadásától számított 8 év (2006 vége), választásra mindazok a tagok szavazati joggal rendelkeznek, akik az orvosfizika valamelyik területén (röntgendiagnosztika, nukleáris medicina, sugárterápia, sugárvédelem) dolgoznak.
11. 11.11. Egy-egy kérdés megvitatására az Elnökség, a Bizottságok és az Albizottságok "virtuális" (elektronikus kapcsolaton alapuló) ülést is tarthatnak. Az ilyen üléseket az egyes testületek elnöke kezdeményezik. Az ülésről 5.7.-tel összhangban jegyzőkönyvet kell készíteni. Virtuális ülés esetén a szavazás is elektronikus úton történik. Szavazásra a tagoknak a kiküldéstől számított 8 nap áll rendelkezésre. A szavazatokat az egyes tagoknak saját postacímükről kell feladni. Ennek hiánya esetén fax is használható. A szavazás eredményét a beküldési határidőt követően valamennyi tagnak meg kell küldeni.

Melléklet

Az egyes bizottságok feladatai

TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG

1. A Tudományos Bizottság a Társaság Elnökségének felel a Társaság tudományos munkájának koordinálásáért és előmozdításáért. Ez az orvosfizikán és az orvosfizika alkalmazásán kívül magában foglalja a következőket is:
1. (a) figyelemmel kíséri az orvosfizika legaktuálisabb tudományos kérdéseit;
2. (b) előmozdítja az új tudományos munkát és a tudományos együttműködést;
3. (c) tudományos találkozókat és bemutatókat tervez és szervez;
4. (d) releváns adatokat gyűjt és dolgoz fel, jelentéseket és publikációkat készít;
5. (e) válaszol azokra az orvosfizikával kapcsolatos kérdésekre, melyeket a Társaságnak feltesznek;
6. (f) az Elnökség figyelmét felhívja egyes tudományos, szervezési, oktatási, vagy általános érdeklődésre számot tartó kérdésekre;
2. A Tudományos Bizottság munkáját általában szakterületenkénti munkacsoportokban végzi. Kellő számú munkacsoportot kell létrehozni ahhoz, hogy azok az orvosfizika lényeges területeit lefedjék.
Az egyes munkacsoportok feladata az, hogy az előző pontban meghatározott feladatokkal kapcsolatos munkáikat a munkacsoport elnöke a Tudományos Bizottság elé terjessze. Az egyes munkacsoportok és a Tudományos Bizottság feladata, a tudományos érdeklődés változásával összhangban új munkacsoportokat hozzanak létre, másokat pedig megszüntessenek.

AKKREDITÁCIÓS ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁG

1. Az Akkreditációs és Oktatási Bizottság felel az Elnökségnek azért, hogy megállapítsa, és folyamatosan karbantartsa azokat a követelményeket, amelyek az orvosfizikusok illetékességének és megfelelő képzettségének elismeréséhez szükségesek. Felelős továbbá az orvosfizikusok (szakképesítéshez vezető) szakmai képzéséért. Mindez magában foglalja a következőket is:
1. (a) vizsgálja, hogy az egyes tagok a tagság milyen fokozatához szükséges kritériumokat teljesítették;
2. (b) Az orvosfizikusoknak a Mérnök Kamara szakértői listájára kerülését;
3. (c) A Társaság által meghatározott követelmények teljesítése esetén a szakképzettséget igazolja;
4. (d) Felelős az oktatásért, a gyakorlati oktatásért és a folyamatos továbbképzésért;
5. (e) Különböző szervezetek elismerése a gyakorlati oktatás és a folyamatos szakmai képzés vonatkozásában.
2. Az Akkreditációs és Oktatási Bizottság munkáját általában albizottságokban végzi. Csak annyi albizottságot lehet létrehozni, amennyi elkerülhetetlenül szükséges. Az albizottságok számáért és összetételéért a Bizottság felel.

PUBLIKÁCIÓS BIZOTTSÁG

A Publikációs Bizottság felel az Elnökségnek a Társaság ilyen irányú tevékenységének fejlesztéséért, szervezéséért és lebonyolításáért. Feladatai:

(a) A Társaság valamennyi bizottságának és albizottságának segít a kiadványok elkészítésében.
(b) A Bizottság együttműködik és kapcsolatot tart a Társaság kiadványait készítő nyomdával.
(c) Javaslatot tehet az Elnökségnek bizonyos kiadványok elkészítésére.

Letöltés MS Word .doc formátumban

Revízió: 2007-07-09