WHO Ténylap N° 227
1999 augusztus

Napsugárzás és egészség

A túl sok napsugárzás veszélyes

A napsugárzás - az élet egyik alapvető feltétele - nagyon veszélyes is lehet az egészségre. A túlzott napozás ismerten összefügg a különféle bőrrákok, a szürkehályog (katarakta) és más szembetegségek kockázatával, csakúgy, mint a felgyorsult bőr öregedéssel. Szintén károsan befolyásolhatja az emberek fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességét és veszélyezteti az oltási programok hatékonyságát.

A napfény elektromágneses energia, amely elektromágneses hullámok utján terjed. Egészségileg a legfontosabb tartományai: az ultraibolya (UV) sugárzás, mely láthatatlan a szemnek; a látható fény, ami lehetővé teszi a látást; és az infravörös sugárzás, ami a fő hő forrásunk, és szintén láthatatlan. Ezek túlzott expozíciója különleges egészségi kockázatot jelent.

Bőr: A túlzott napozás számos krónikus bőrelváltozást eredményez. Ezek közé tartoznak a különféle bőrrákok (melyek közül a melanoma fenyegeti legjobban az életet), az anyajegyek (a melanociták jóindulatú elváltozásai) számának emelkedése és egy sor más elváltozás (ami a keratinociták, és a véredények UV károsodásából ered ).

A fibrózus szövetek UV károsodását gyakran mint "fény miatti öregedést" jellemzik. A fény miatti öregedés az emberek kinézetét öregebbé teszi, mert a bőrük elveszíti feszességét, és így az megereszkedik és ráncosodik.

• Az UNEP becslése szerint több, mint két millió nem-melanoma bőrrák és megközelítően 200 000 rosszindulatú melanoma jelentkezik a Földön minden évben.
• Egy hosszantartó 10 %-os sztratoszférikus össz ózon csökkenés esetén, további 300 000 nem-melanoma és 4 500 melanoma bőrrák várható világszerte, az UNEP becslése szerint.
• A kaukázusi embertípus nagyobb bőrrák kockázatnak van kitéve a bőrpigmentáció viszonylagos hiánya miatt.
• A rosszindulatú melanoma előfordulása világszerte tovább növekszik és ez szorosan összefügg a szabadidőben történő nap expozíció gyakoriságával és a korábbi leégéssel.
• Bizonyított, hogy a melanoma kockázat összefügg a szakaszos UV expozícióval, különösen gyermekkorban, és a szoláriumlámpák expozíciójával is. Bár, az utóbbi eredmények még csak előzetesek.

Szem: A szem UV expozíciója sok tényezőtől függ: talajról történő visszaverődés, az ég fényességének foka, amely a hunyorítási reflex aktiválásához vezet, a légköri reflexió mennyisége és a szemüveg használat.

• Az UV szemre gyakorolt akut hatása magába foglalja a szaru- és a kötőhártya gyulladás kifejlődését, ami a szemgolyó (szaruhártya) és szemhéjak felületén lévő finom bőrszerű szövetek leégése. Bár fájdalmas, de visszafordítható, könnyen megelőzhető védőszemüveggel és nem hozható összefüggésbe semmilyen hosszú távú károsodással.
• A lehetséges krónikus hatások közé tartoznak: a pterygium (a szaruhártyához kapcsolódó fehér vagy krémszínű átlátszatlan kinövés), a kötőhártya pikkely (squamózus) sejtes rákja (pikkelyes vagy lemezszerű rosszindulatú daganat) és a szürkehályog.
• Kb. 20 millió ember vak jelenleg világszerte szürkehályog miatt. Ezeknek, a WHO becslések szerint, 20 %-a lehet az UV expozíció miatt. A szakértők szerint minden 1 % csökkenés a felsőlégköri ózonban 0,5 %-os növekedést okozhat a nap UV által okozott szürkehályogok számában.
• A nap és más különlegesen fényes objektum nézése szintén súlyosan károsíthatja a retina nagyon érzékeny részét, az un. sárga foltot, foveat vagy macula leuteat. Amikor a sárga folt sejtjei elpusztulnak az ember többé nem képes látni a finom részleteket. Ez a súlyos látáskárosodás lehetetlenné teszi az olvasást, varrást, TV nézést, arcok felismerését, jármű vezetést, vagy bármilyen feladat végrehajtását, amely finom részletek felismerését követeli meg.

Immun rendszer: Az UV szintén képes megváltoztatni az immun választ az ezek kiváltásáért felelős sejtek aktivitásának és eloszlásának megváltoztatásával. Számos tanulmány kimutatta, hogy a környezeti szintű UV expozíció elnyomja az immunválaszokat a rágcsálókban és az emberekben is. Rágcsálókban ez az immunszupresszió bizonyos, a bőrt érintő fertőző betegségek, és némely szisztémás fertőzés iránti megnövekedett fogékonyságban nyilvánul meg. Az UV kiváltotta immunszupresszióhoz és a gazdaszervezet fertőző ágensek elleni védekezéséhez kapcsolódó mechanizmusok hasonlóak a rágcsálókban és az emberben. Tehát ésszerű feltételezni, hogy az UV expozíció növelheti a fertőzés kockázatát, és csökkentheti az oltások hatékonyságát az emberekben. További kutatások szükségesek ennek megerősítésére.

Hőhatások: Az infravörös sugárzás elsődleges hatása a szövetek melegítése az emberi szervezetben. A túlzott infravörös sugárzás hőgutát és más hasonló reakciókat válthat ki, különösen az idős, beteg vagy nagyon fiatal egyénekben. Mérsékelt szintű expozíciók esetén a napon való tartózkodáskor érzékelhető meleg érzet relaxáló és erősítő hatású.

Védőintézkedések: A nap expozíció elleni személyi védelem módszerei magukba foglalják a megfelelő ruházatot, kalapot és a napvédőkrémek megfelelő használatát az UV exponált bőr védelmére. Szemvédelemhez UV elnyelő napszemüveg szükséges.

A viselkedésbeli változások csökkenthetik a legkisebbre a nap UV expozíciót. Ezek magukba foglalják a napsugárzástól mentes helyen való tartózkodást, akár épületben, akár árnyékos területen a nap delelése körüli négy óra alatt, amikor az UV szintek a legmagasabbak. Nyáron, amikor a nyári időszámítás be van vezetve, a nap delelése Európa nagy részén 14 órakor van, Nagy-Britanniában és a hasonló hosszúságon lévő országokban ez 13 órakor van.

Amikor más lehetőségei a védelemnek nem valósíthatók meg, akkor szélesspektrumú napvédőkrémeket ajánlatos használni, de inkább az expozíció csökkentésére, semmint az idejének meghosszabbítására. Míg a napvédőkrém felületi alkalmazása elterjedt az UVB elnyelésére, ugyanakkor néhány készítmény nem nyeli el hatékonyan a hosszabb hullámhosszú UVA-t. Hovatovább, néhány készítménynél azt találták, hogy olyan összetevőket tartalmaz, amelyek mutagének napfényben. A napvédőkrémet használó embereknek magas napvédőfaktor(SPF) számút kellene használni és tisztában kell lenniük azzal, hogy ezek a nap elleni védelemért, és nem a lebarnulásért vannak.

A talaj visszaverési tulajdonságai befolyásolják az UV expozíciót. A legtöbb természetes felület, mint pl. a fű, talaj és víz, a beeső UV sugárzás kevesebb mint 10 %-át verik vissza. Ugyanakkor, a friss hó közel 80 %-ot, míg a homok 10-25 %-ot ver vissza, jelentősen növelve a síelők és fürdőzők UV expozícióját.

Globális Nap UV Index: A Globális Nap UV Index(UVI), amit a WHO INTERSUN Programja keretében dolgoztak ki, fontos eszköze a helyi hatóságok segítésének a mindennapi védelem mértékére vonatkozó tanácsok kiadásakor. Ez a Nap maximális ultraibolya expozíciójának becslését adja a Föld felszínén. Míg a felszínt érő UV intenzitás változik a nap során, maximumot ér el dél körül, amikor az égen nincs felhőtakaró. Általában ezt közlik, mint a nap delelésekor a földfelszínt várhatóan érő bőrkárosító UV maximális mennyiségének előrejelzését.

Az index értékei nullától tartanak felfelé és minél nagyobb az indexszám, annál nagyobb a valószínűsége a bőr vagy szemkárosító UV expozíciónak, és annál kevesebb idő kell a sérülés kialakulásához. A legszélsőségesebb környezetekben, közel az egyenlítőhöz a nyári értékek elérhetik a 20-at is. Egy európai nyár idején az index általában nem haladja meg a nyolcat, de lehet magasabb is, különösen vízparti üdülőhelyeken. Általánosan a következő leírások kapcsolódnak a különféle Index értékekhez: Alacsony UV expozíció - 1 és 2; Mérsékelt expozíció - 3 és 4; Magas expozíció - 5 és 6; Nagyon magas expozíció - 7 és 8; Extrém expozíció – nagyobb, mint 9. Az UVI leírására, számítására és terjesztésére vonatkozó ajánlásokat a WHO, a Meteorológiai Világszervezet(WMO), az ENSZ Környezeti Programja(UNEP) és a Nemzetközi Nem-ionizáló Sugárvédelmi Bizottság(ICNIRP) készítette 1995-ben. A helyi hatóságok most világszerte a Globális Nap UV Indexet használják. Ezek a nemzetközi szervezetek azt tanácsolják, hogy:

• Az UV indexet ajánlatos használni eszközként a lakosság veszélyérzetének növelésére a túlzott UV expozíció lehetséges ártalmaival szemben, és, hogy figyelmeztessék az embereket a védőintézkedések bevezetésének szükségességére. Ez különösen fontos a sztratoszférikus ózon folyamatos csökkenése, és az emiatt bekövetkező UV intenzitás növekedése miatt, amely növekvő súlyosságú UV keltette egészségi hatásokat okoz;
• A nemzeti kormányoknak az UVI-t ajánlatos lenne a saját, lakosság tudatosságát fokozó és oktatási programjaik részeként használni;
• A hírközlő médiát bátorítani kell arra, hogy az UVI-t napi időjárás információval részeként közöljék, hogy az emberek kezdjék elfogadni ezt úgy, mint valami számukra szükséges tudnivalót - a híreken és az időjáráson felül.

Többszörös UV index: Különböző országokban – különösen Európában - szaporodnak az indexek, amelyek az emberi nap expozíciós UV szintek különféle mértékét szolgáltatják. Ezeket az UV indexeket némely napvédő krém, vagy kozmetikai cikk gyártó cég támogathatja kereskedelmi célból, vagy olyan hatóságok, amelyek nincsenek tudatában az UVI használatáról széleskörűen elfogadott nemzetközi megállapodásnak. A szabványosított UVI és más UV indexek egyidejű használata lakossági félreértésekhez vezethet az UVI különböző értékeinek fontos egészségi üzenetével kapcsolatban. Az UVI célja, hogy egységes tájékoztatást adjon a lakosságnak a napi UV expozíciós szintekről úgy, hogy következetes üzenetet tudjon szolgáltatni arról, milyen védőintézkedések szükségesek a különböző index értékek esetén.

INTERSUN, az egész Földre kiterjedő UV Program: A megnövekedett UV expozíció következményei volt a fő tárgya a Környezet és Fejlődés ENSZ konferenciának, amit Rio de Janeiróban tartottak 1992-ben. A konferencián elfogadott 21. napirendi pont javasolta, hogy sürgősen végezzenek kutatásokat az UV expozíció egészségi hatásaival kapcsolatban, és foganatosítsanak megfelelő intézkedéseket azok mérséklésére. Később, 1993-ban erre a javaslatra indították el az INTERSUN programot.

Az INTERSUN program tárgya:

• Együttműködés a szakértői ügynökségekkel az UV expozícióból eredő emberi egészségi és környezeti hatásokhoz kapcsolódó alapkutatások végzésére.
• Megbízható előrejelzések kidolgozása a sztratoszférikus ózoncsökkenés miatti UV expozíció változás idővel bekövetkező egészségi és környezeti következményeire.
• Gyakorlati módszer kidolgozása a környezeti és viselkedési változásokkal kapcsolatos, UV keltette egészségi hatásokban létrejövő változások időbeni nyomon követésére.
• Gyakorlati tanácsok és információk szolgáltatása a nemzeti hatóságoknak az UV expozíció egészségi és környezeti hatásairól; ezen információk hatékony terjesztésének módjairól, különösen az UVI használatán keresztül; a lakosság, a dolgozók és a környezet megvédésének eljárásairól a megnőtt UV expozíció káros hatásai ellen.
• Az INTERSUN a WHO, az UNEP, a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC), a Nemzetközi Nem-ionizáló Sugárvédelmi Bizottság (ICNIRP), a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a WHO tagállamok nemzeti hatóságai közötti együttműködési program.