| [Előző] [Fel] [Következő] |
Bakos József, dr. Thuróczy György
Az 1999. augusztus 11-én hazánk területéről is megfigyelhető teljes napfogyatkozás iránt nagy az érdeklődés a lakosság körében. Számos kis és nagy vállalkozás igyekszik kihasználni az ebben rejlő üzleti lehetőséget és az érdeklődők számára a napfogyatkozás megfigyelésére szánt különféle szűrőszemüvegeket gyártanak, illetve forgalmaznak Magyarországon.
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet 1999. június 8-ára összehívott egy megbeszélést, amelynek témája a forgalomba kerülő szűrőszemüvegek alkalmassági ellenőrzése volt. A megbeszélés eredményeként a résztvevők megállapodtak, hogy a szűrőszemüvegeket a továbbiakban csak az OKK-OSSKI vizsgálja és szakvéleményezi. A sugárvédelmi határértékek tekintetében az Nemzetközi Nem-ionizáló Sugárvédelemi Bizottság (ICNIRP) ajánlásait (2, 3) fogadták el.
A Napból nem csak intenzív látható fény, de láthatatlan, igen erős ultraibolya és infravörös sugárzás is eljut a földfelszínre. Mivel az utóbbiak elleni védőképesség csak műszeres mérés útján állapítható meg a szűrőszemüvegeknél, ezért ezeket a méréseket minden esetben el kell végezni a minősítéshez.
Az OKK-OSSKI-ban a vizsgálatok során a 250-800 nanométer hullámhossztartományban spektroradiométerrel mérik a szűrő által áteresztett napsugárzás spektrális sugárzott felületi teljesítményét a megfigyelő szemének helyén. Ebből a biológiai hatékonysági súlygörbével való szorzás és hullámhossz szerinti integrálás után kaphatók azok az effektív sugárzott felületi teljesítmény értékek, amelyekre az ajánlásokban egészségügyi határértékeket adtak meg. Az értékek összevetéséből megállapítható, hogy a szűrőszemüveg alkalmas-e a napfogyatkozás megfigyelésére, valamint, hogy mennyi ideig figyelhető meg vele a napkorong szemkárosodás veszélye nélkül. A 800-1300 nm közötti infravörös tartományban a szemüveg áteresztő képességét spektrofotométerrel mérik.
A Nap szabad szemmel való nézése mindig veszélyes és súlyos szemkárosodást vagy vakságot okoz!
A napfogyatkozás megfigyelésének legbiztonságosabb módja a Nap kivetített képének közvetett nézése. Ez legegyszerűbben a kamera obskura elvén alapuló kivetítéssel érhető el. Ekkor egy kartonlapba kisméretű lyukat készítünk és a Nap képét ezzel vetítjük ki pl. egy fehér papírlapra (ld. az ábrán). Ezzel a módszerrel egyszerre többen is, veszélytelenül megfigyelhetik a jelenséget, ezért különösen ajánljuk azoknak akik gyermekeknek kívánják a jelenséget bemutatni.
A Nap közvetlenül csak speciálisan erre a célra készült szűrőszemüvegekkel nézhető. Ha nem biztos abban, hogy az rendelkezik engedéllyel vagy bármilyen kétsége van annak biztonságosságáról - ne használja azt !
Mielõtt a szűrőszemüveget használni kezdi:
Tartsa a szűrőszemüveget mindkét szeme elé mielőtt a napra nézne és ne vegye le addig, míg el nem fordul a naptól. A napnak elég halványan kell látszania és az égnek teljesen feketének kell látszania, ha nem így lenne, akkor ne használja a szűrőt.
Optikai eszközökkel, pl. távcső, látcső, fényképezőgép soha ne nézze a napot, akkor sem ha visel szűrőszemüveget.
Ne nézze a napot napszemüvegen, filmen, fényképészeti szűrőn, polárszűrőn, kompakt lemezen vagy kormozott üvegen át!
A gyermekek mindig legyenek felügyelet alatt!
A teljes napfogyatkozás területén a hold teljesen elfedi a napot kb. két percig. Csak ekkor biztonságos a teljesen eltakart Nap nézése szűrőszemüvegek nélkül, de amint a Nap legkisebb része is előbukkan a hold mögül, azonnal ismét tegye a szeme elé a szűrőszemüveget!
1. IRPA/INIRC Guidelines: Proposed change to the IRPA 1985 Guidelines on limits of exposure to ultraviolet radiation, Health Physics 56:971-972, 1989.
2. ICNIRP Guidelines: Guidelines on limts of exposure to broad-band incoherent optical radiation (0.38 to 3 µm), Health Physics 73:539-554, 1997.
|
Első Magyar Napvadász Kft. |
4016/99 |
Budapest, 1999.
OKK-OSSKI
