2013. február 28.-án az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közzétett egy 172 oldalas jelentést, amelyben a fukusimai reaktorbaleset várható hosszú távú következményeit elemzi (http://www.who.int/ionizing_radiation/pub_meet/fukushima_report/en/index.html). A hosszú távú következmények között elsősorban az ionizáló sugárzás daganatkeltő hatásával kell számolni. A WHO jelentés megállapítja, hogy a fukusimai reaktor környezetében, a legszennyezettebb területeken élő lakosság egy év alatt 12–25 mSv dózisú sugárexpozíciót szenvedett el. Ezzel kapcsolatban azt kell tudni, hogy világszerte átlagosan a lakosság évente 2-3 mSV expozícióban részesül a természetes háttérsugárzásból. A sugaras munkahelyen dolgozók által elszenvedhető expozícióra a dóziskorlát 100 mSv / 5 év, amelynek éves átlaga 20 mSv.

A WHO jelentés tudományos alapokon becsüli fel a szennyezett területen élők megnövekedett kockázatát különböző daganatos megbetegedések kialakulásával szemben, a várható teljes élettartam alatt (89 éves várható élettartammal számolva). A várható daganat kialakulás becslését nemek és életkori csoportok – 1 éves újszülöttek, 10 éves gyerekek, 20 éves felnőttek – szerint végezték, a legrosszabb lehetőséggel számolva. A várható kockázat újszülöttek esetében a legnagyobb, és az életkorral csökken.

A jelentés megállapítja, hogy újszülött fiúk (lányok esetében a kockázat kisebb) esetében a leukémiák kialakulásának kockázata várhatóan 7%-al nő. Spontán módon 10000 újszülött közül 60-ban fog élete végéig leukémia kialakulni. A 7%-os emelkedés azt jelenti, hogy a legrosszabb eshetőséggel számolva 10000 újszülött közül összesen 64-ben fog kialakulni leukémia a várható élettartama alatt.

Újszülött lányok esetében az emlőrák kockázata várhatóan 6%-al nő. Japánban 10000 nő közül várhatóan 553-ban fog emlőrák kialakulni. A 6%-os emelkedés azt jelenti, hogy a legrosszabb eshetőséggel számolva a 10000 nő közül várhatóan 586-ban alakul ki emlőrák.

A WHO jelentés alapján a legnagyobb megnőtt kockázattal a pajzsmirigy daganatok esetében kell számolni, ahol az újszülött lányok kockázata 70%-al nő. Ez lényegében azt jelenti, hogy 10000 személy esetében az eredetileg várható 75 helyett 125 pajzsmirigy daganat fog kialakulni.

A becslések a legszennyezettebb területen élő újszülöttekre vonatkoznak. Idősebbek és kevésbé szennyezett területen élők esetében a kockázat lényegesen alacsonyabb. Japán más területein élők esetében, és Japánon kívül nem nő a daganatok kialakulásának kockázata.

Fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a daganat kialakulás kockázata a legszennyezettebb területen élők esetében sem jelentős.